Wolfgang Jeschke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wolfgang Jeschke
Élete
Született 1936. november 19. (77 éves)
Děčín, Csehország
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) sci-fi

Wolfgang Jeschke (Děčín, Csehország, 1936. november 19.) német sci-fi író, szerkesztő.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1936. november 19-én született a csehországi Děčínben. Nyugat-Németországban érettségizett, majd germanisztikát, anglisztikát és filozófiát tanult Münchenben.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1969 óta vett részt különféle kiadók munkájában. 1973-tól Herbert W. Franke mellett társszerkesztője, majd 1977-től egyedüli felelős szerkesztőként vezette a nagy nevű Heyne Kiadó SF-vonalát, és sikeresen építette ki Nyugat-Németország legnagyobb SF és fantasy kiadójává. Antológiáiban és kiadványaiban rendre megjelentek a hazai és az angolszász szerzők mellett a szocialista és harmadik világbeli írók munkái is. Ő vezette be a Sztrugackij-fivérek, Stanisław Lem és Jorge Luis Borges munkáit. Ennek mellékhatásaként lett bestseller a német olvasók körében Szepes Mária A vörös oroszlánja. Ezután további magyar szerzők is megjelentek, így Zsoldos Péter, Hosszú Ágnes, Trenka Csaba Gábor és Nemes István. Az írók mellett a magyar illusztrátorok munkái is megjelentek. A Boros-Szikszai páros illusztrálta a világon elsőként kiadott Isaac Asimov-gyűjteményes kötetet, Boros Attila pedig Kurd Lasswitz-díjat kapott a Meamone szeme illusztrációiért. A Heyne fantasy-sorozatának vezérgrafikusa Szendrei Tibor lett. Kiadói munkásságát 1987-ben a World SF kongresszusa Harrison-díjjal jutalmazta.

Írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első novellája 1955-ben jelent meg, ezután rendszerességgel publikált. Első regényéig azonban 1981-ig várni kellett. Ez volt A Teremtés utolsó napja, mely egy emlékezetesen elmesélt időutazásos történet. Ezt követte 1989-ben a Midas, majd '97-ben a Meamone szeme című kisregénye és ugyanebben az évben az Ozirisz országa. Legújabb regénye a 2005-ös A Cusanus-játszma.

Munkáiból rádiójátékot is készítettek, pl. A király és a bábkészítő című írásából.

Magyarul olvasható[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Regényei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Novellái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dokumentumok az ország katasztrófa előtti helyzetéről (A Holtak galaxisa antológia, Cherubion Könyvkiadó)
  • A király és a bábkészítő (Galaktika 75)
  • Nekyomanteion (Tűzözön antológia, Cherubion Könyvkiadó)
  • Rossz hírek a Vatikánból (Feketecsuklyások antológia, Cherubion Könyvkiadó)
  • Szirének a parton (Galaktika 14)
  • Tizenkét perc és még néhány (Galaktika 66)
  • Hasadás a hegyen (Galaktika 15; Galaktika 191)
  • A kösöntyű (Galaktika 207)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]