Wi-Fi
| Protokollok | |
|---|---|
| Alkalmazási | FTP, HTTP, IMAP, IRC, POP3, SIP, SMTP, SNMP, SSH, Telnet, Bittorrent, … |
| Szállítási | SCTP, TCP, RTP, UDP, IL, RUDP, … |
| Hálózati | IPv4, IPv6, … |
| Adatkapcsolati | Ethernet, Wi-Fi, Token ring, FDDI, PPP, … |
| Fizikai | RS-232, 100Base-TX, 1000Base-TX, 10Base2, 10Base-T, … |
Wi-Fi (WiFi, Wifi vagy wifi), az IEEE által kifejlesztett vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt (WLAN) megvalósító, széleskörűen elterjedt szabvány (IEEE 802.11) népszerű neve.
A szó nem rövidítés.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Legelterjedtebb szabványok
| IEEE szabvány | Megjelenés ideje | Működési frekvencia (GHz) | Sebesség (jellemző) (Mbit/s) | Sebesség (maximális) (Mbit/s) | Hatótávolság beltéren (méter) | Hatótávolság kültéren (méter) |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Eredeti 802.11 | 1997 | 2,4 | 0,9 | 2 | ~20 | ~100 |
| 802.11a | 1999 | 5 | 23 | 54 | ~35 | ~120 |
| 802.11b | 1999 | 2,4 | 4,3 | 11 | ~38 | ~140 |
| 802.11g | 2003 | 2,4 | 19 | 54 | ~38 | ~140 |
| 802.11n | 2009 | 2,4 / 5 | 74 | 600 | ~70 | ~250 |
| 802.11y | 2008 volt | 3,7 | 23 | 54 | ~50 | ~5000 |
- 802.11a: 5 GHz-es frekvenciasávban működő eszközök; előnye a nagy távolság és sávszélesség, viszont jellemzően csak pont-pont kapcsolatra használják és az ehhez használható eszközök általában drágábbak. Különösen fontos az optikai rálátás a két pont között.
- 802.11b: 2,4 GHz-es tartományban működő eszközök; hatótávolsága a terepviszonyoktól függően széles skálán mozoghat, lényegesen kisebb, mint a 802.11a, pont-multipont kapcsolatoknál 1 km-es sugarú körön belülre szokták tervezni. Átviteli sebessége max. 11 Mbit/s
- 802.11g: 2,4 GHz-en működő eszközök, a 802.11b-vel sok tekintetben megegyezik, a routerek nagy része mindkettőt támogatja. Előnye, hogy nagyobb sávszélességet képes átvinni, hátránya pedig, hogy a távolság növekedésével lényegesen romlik a hatásfoka és érzékenyebb az interferenciára. Átviteli sebessége max. 54 Mbit/s.
[szerkesztés] Felhasználási területek
Irodákban, nyilvános helyeken (repülőtér, étterem, hotel, magánházak stb.) megvalósított vezeték nélküli helyi hálózat, aminek segítségével a látogatók saját számítógépükkel kapcsolódhatnak a világhálóra.
Kialakítása a következő módokon történhet:
- Publikus, nyílt hálózat: bármely wi-fi routerrel kialakítható, az így létrehozott hálózathoz bárki csatlakozhat, mindenféle korlátozás nélkül
- Privát hálózat: a hálózat saját felhasználásra lett kialakítva, melyet egy titkos jelszó véd, így ahhoz csak a jelszó ismeretében lehet csatlakozni
- Publikus, zárt hálózat: egy speciális szoftver gondoskodik arról, hogy a hálózatot csak egy kód ismeretében, korlátozott ideig lehessen használni. Ezt a formát rendszerint éttermek, kávézók használják, ahol az internet elérés fogyasztáshoz van kötve
- Publikus, részlegesen zárt hálózat: átmeneti típus a nyílt, és egyben publikus hálózatok, illetve a privát hálózatok közt. Két főbb típusa különböztethető meg így a hozzáférési pont számára elérhető sávszélesség bizonyos, akár igen elenyésző hányadának nyílt, és publikussá tett formája, illetve egy szélesebb kör számára elérhető, publikus, azonban zárt hálózat ismeretes. Céljuk, hogy az internet kapcsolatot ingyenesen használók ne élhessenek vissza, és aránytalanul leterhelhessék az adott wi-fi-pontot üzemeltető hálózatát annak terhére. Jelenleg az első, a privát hálózatok és a nyílt hozzáférésű, publikus hálózatok kivitelezése igen körülményes egyszerű felhasználók számára, míg utóbbi hálózatok nem hozzáférhetők mindenki számára, minthogy azokat csak a jelszót ismerő személy, vagy személyek csoportja képes elérni. Ilyen megoldás a Skype, illetve a Google érdekeltségi körébe tartozó FON által kínált olyan wi-fi routerek, melyek az ilyen termékkel rendelkezők számára egymás között elérhetővé teszik az ilyen routereken keresztül megosztott wi-fi hálózatok bizonyos részét, amit egy felhasználói névvel, illetve jelszóval rendelkező - szintén e közösség tagságával bíró személyek - csatlakozhatnak a világ számos különböző pontján elérhető ilyen típusú hálózatok összeséhez. Ezek sávszélességét a tulajdonos határozza meg, egy a közösség tagjai számára részlegesen megosztott 1,5 Mb/s sávszélességű internet kapcsolat 10%-a elegendő, hogy valósidejű, kétoldalú hanghívást bonyolítsunk különböző VoIP-klienseken (Voice Over Internet Protocol) keresztül, mint amilyen a Skype, vagy a Windows Live Messenger.
- Kereskedelmi HotSpot szolgáltatás: a vezeték nélküli hálózat csak díjfizetés ellenében, korlátozott ideig használható
[szerkesztés] Szabványos típusok
[szerkesztés] IEEE 802.11b
11 Mbit/s maximális átviteli sebességű vezeték nélküli hálózat (2,4 GHz)
[szerkesztés] IEEE 802.11g
54 Mbit/s maximális átviteli sebességű vezeték nélküli hálózat (2,4 GHz)
[szerkesztés] IEEE 802.11a
54 Mbit/s maximális átviteli sebességű vezeték nélküli hálózat (5 GHz)
[szerkesztés] IEEE 802.11n
248 Mbit/s maximális átviteli sebességű vezeték nélküli kapcsolat (2,4/5 GHz) – MIMO technológiával.
[szerkesztés] Vezetéknélküli hálózatok titkosítási szabványai
[szerkesztés] Wired Equivalent Privacy
A WEP (magyarul kb. Kábellel Egyenértékű Titkosság) volt az első ilyen jellegű szabvány. Létezik 64, 128, 256 és 512 bites változata is. Legelterjedtebb a 64 és a 128 bites WEP.
Nagyon sok oldal tanúsít arról, hogy még jól beállított eszközök használata mellett is a titkosításhoz használt kulcs hamar (4-5 perc) visszanyerhető.[1] A WEP titkosítás ugyan védelmet nyújthat az alkalmi próbálkozók ellen, de hamis biztonságérzetet ad, hiszen ingyenes, bárki számára hozzáférhető eszközökkel – mint például az aircrack-ng programcsomag – megfelelő jelerősség esetén nagyon egyszerűen visszafejthető a WEP kulcs. 64bites kulcsot 25.000 , 128bites kulcsot 100.000 csomaggal már nagy valószínűséggel lehet törni (A PTW eljárás segítségével, ami az aircrack része). A titkosított csomagok lehallgatása után az aircrack-ng másodpercek alatt megtalálja a használt kulcsot. A szükséges csomagok akkor is kikényszeríthetőek, ha senki se kapcsolódik a hálózatra vezeték nélkül!
Ha eszközünk támogatja a WPA-t, akkor inkább használjuk azt, mert a WEP nyilvánvalóan gyengébb biztonságot nyújt a WPA-hoz képest. Ha a WPA-t nem támogatja eszközünk, akkor lehetőleg minden nap cseréljünk WEP kulcsot, de legalábbis olyan gyakran, ahogy csak tehetjük.
Ezek mellett általánosan ajánlott a hálózati kártyák fizikai címét (MAC) szűrni.
[szerkesztés] Wi-Fi Protected Access
A WPA (magyarul kb. Wi-Fi Védett Hozzáférés) egy 2003 óta létező titkosítási szabvány, ma már szinte minden eszköz támogatja – erősen ajánlott használni a WEP helyett! A WPA a TKIP-t (egy RC4 alapú titkosító algoritmus) használja az adatok titkosítására. A TKIP fő előnye, hogy a beállított idő, vagy forgalmazott adatmennyiség után új kulcsot generál.
Meg kell jegyezni, hogy igazi biztonságot a WPA is csak akkor nyújt, ha kellően hosszú és összetett jelszót használunk, amivel elkerülhetjük a brute force-támadásokat, illetve a szótár alapú támadásokat.
[szerkesztés] IEEE 802.11i-2004
Az IEEE 802.11i-2004 vagy Wi-Fi Protected Access 2, WPA2 (magyarul kb. Wi-Fi Védett Hozzáférés 2. generációja) egy manapság egyre jobban terjedő titkosítási forma biztonságos, de sajnos még kicsi a támogatottsága, illetve egyelőre kompatibilitási problémák is vannak vele.
[szerkesztés] Érdekesség
A Wi-Fi-vel elért eddigi legnagyobb hatótávolság 97 km, melyet a router kommunikációs szabályainak átprogramozásával értek el, 6,5 Mbps adatátviteli sebesség mellett. Ezen távolság felett már negatívan befolyásolja a Föld görbülete az adatátvitelt. [2]
