RS-232

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
D25-os RS-232C csatlakozó lábkiosztása

Az RS-232 a távközlésben alkalmazott adatátviteli szabvány (Recommended Standard 232) laikusok számára leginkább mint a személyi számítógépek soros portja ismert.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A CCITT nemzetközi távközlési bizottság a V.24-es és V.28-as ajánlásaiban határozta meg a soros adatátviteli interfész feladatait és elektromos jellemzőit. Az adatátvitel a DTE (Data Terminal Equipment) berendezés, ami általában számítógép, illetve számítógépes terminál és a DCE (Data Communications Equipment) távközlési, vagy egyéb berendezés (modem, nyomtató, képolvasó stb.) között történik. Az interfész létrehozására az amerikai EIA szervezet által megfogalmazott szabvány neve RS-232C. Ezen szabvány szerint soros összeköttetés valósítható meg bármilyen két berendezés között. A berendezés lehet számítógép, mérőfej, megjelenítő eszköz stb. Aszinkron üzemmód mellett az RS-232C interfésszel szinkron kapcsolat is létrehozható. Az interfész csatlakozóból, kábelből és elektromos elemekből áll. A szabványban használt TTL jelszintnél magasabb feszültségértékek csökkentik az átvitelnél zavarólag ható zavarjelek hatását.

                 Az RS-232C feszültségszintjei 
             TTL jelszintek                     RS 232 jelszintek 
Feszültségértékek  Jelentés  Feszültségértékek  Jelentés 
 0 V.....0,8 V         alacsony (0)        3 V......15 V       alacsony (0) 
 2,4 V......5 V          magas (1)        -15 V.....-3 V         magas (1)