Weber Rudolf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 12akd (vitalap | szerkesztései) 2020. augusztus 17., 11:40-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Munkái)
Weber Rudolf
Született1843. október 16.[1]
Poprád
Elhunyt1915. február 10. (71 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásatanár
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (9-1-77)
A Wikimédia Commons tartalmaz Weber Rudolf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Weber Rudolf (Poprád (Szepes megye); 1843. október 16.Budapest, 1915. február 10.) evangélikus főgimnáziumi tanár, Wéber Samu testvéröccse.

Élete

A gimnáziumot Pesten és Eperjesen járta; az utóbbi helyen a teológiát is bevégezvén, három éven át Nagyőrön (Szepes megye) Mednyánszky László bárót, a későbbi festőt nevelte; innét a berlini egyetemet kereste fel, majd Párizsba ment, ahonnét a kitört német-francia háború miatt nemsokára hazatért. Itt a budapesti evangélikus főgimnáziumhoz tanárnak hívták, ahol 1912-ben nyugalomba vonult.

Írásai

Könyvismertetéseket, tárcacikkeket és tudományos értekezéseket írt a Magyar Tanügybe (1873-75), a Magyarországi Kárpátegyesület Évkönyvébe (1878-80., 1885.), a Pester Lloydba (a 70-es évek elején); Ungarischer Lloydba (1874), Szepesi Hirnökbe (1876., 1879. Ueber Mundarten und mundartige Dichtungen, Lindners Gedichte aesthetisch erklärt, Zipser Volkshumor, 1875-79., 1884. költemények szepesi német dialektusban; a Karpathen Postban (1909. 23-37. sz. Zur Geschichte der Volkslieder); a Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt. Elhunyt 1915. február 10-én éjjel fél egykor, életének 72., házasságának 40. évében. A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra (9-1-77). Neje mniseki és kácsy Hellner Eleonóra volt.

Munkái

  • Deutsche Dichtungen für Schule und Haus. Gesammelt... Bpest, 1878.
  • Goethe, Hermann und Dorothea. Bpest, 1880. (Jeles Írók Iskolai Tára XIV. Német szöveg magyar bevezetéssel és magyarázatokkal. 2. kiadás. Bpest, 1889., 3. kiadás. Bpest, 1884., 7. k. Bpest, 1908.).
  • Das weit und breit erschollene Ziepser Schnee-Gebirg... durch Georgium Buchholz den ältern anjetzo exulirenden Gross-Lomnitzer Pfarrer Anno 1719... Mit einer biographischen Einleitung und Texterklärung herausgegeben... Leutschau, 1899.
  • Topographische Beschreibung des Flusses Poprád oder Popper in der Zips aus dem Jahre 1782. von Augustini ab Hortis jun. Mit einer biographischen Einleitung versehen und mitgetheilt von Rudolf Weber. Késmárk, 1900.
  • Gedenkrede auf Georg Buchholtz exulirten evang. Pfarrer... (1643-1724.) Gehalten zu Gross-Lomnitz am 8. September 1901. Kesmark, 1901.
  • Historischer Geschlechtsbericht (Familienkronik) von Georg Buchholtz dem Älteren, nebst einem Auszuge aus dem Tagebuche seines Sohnes Jakob Buchholtz. Nach den hinterlassenen Handschriften. Bpest, 1904. (Luther-Társaság 50. kiadványa. Hosszabb kivonata a Prot. Szemle 1892. évfolyamban Weber Sámueltől.)
  • Hopgarten. Ein populärer Beitrag zur Zipser Volkskunde. Késmárk, 1911. (Különny. a Karpathen Postból.)

Álneve és jegye

Clio és -r (a Pester Lloydban, Kaschauer Zeitungban, Pannoniában, Szepesi Hirnökben, Magyar Tanügyben és az Ungarischer Lloydban).

Források

További információk

  • Pallas Nagy Lexikona XVIII. kötet, 809. lap.
  1. FamilySearch (angol nyelven)