Vízkelety Ferenc
Vízkelety Ferenc | |
Született | 1789 nem ismert |
Elhunyt | 1875. május 10. (85-86 évesen)[1] Bécs |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vízkelety Ferenc (1789 – Bécs, 1875. május 10.) jogi doktor, egyetemi tanár, császári királyi valóságos udvari tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja.
Élete
Tanári pályáját az 1830-as években kezdte meg; az 1860-as években a bécsi egyetemen az egyházjog, majd a magyar közjog tanára, dékán és igazgató volt; később pesti egyetemi jogtanár. Meghalt 1875-ben Bécsben, életének 86. évében.
Műve
- Oratio de fatis, que literae ingenuaequae artes novemdecim seculorum decursu expertae sunt. Budae, 1845. (Az egyetem alapításának évfordulóján, jún. 25. ünnepi beszéd.)
Irodalom
- Vasárnapi Ujság 1875. 20. sz. (Nekr.)
- Ellenőr 1875. 132. sz.
- Emlékbeszéd néhai Vizkelety Ferencz felett. Bpest, 1876. (Egyetemi beszédek) és gyászjelentés.
- Moenich-Vutkovich, Magyar Irók Névtára. Pozsony, 1876. 571. l.
- Petrik Bibliogr.
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16871.htm, Vizkelety Ferenc, 2017. október 9.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
További információk
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.