Vita:Csillagászat

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt *feridiák 5 évvel ezelőtt a(z) 33. hét témában
Ez a szócikk témája miatt a Csillagászati műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Kitüntetett Kitüntetett szócikk Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: RepliCarter (vita), értékelés dátuma: 2012. június 11.
Csillagászati szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Jogsértő tartalom?

A Wikipedia az oldal alján valamit ír hogy valószínüleg jogsértő az oldal. Ezért nem javasolt kivágni-beszúrni, hanem inkább az angol Wikipédiából fordítani kellene, hiszen az Public Domain. --UED77 2004 június 4, 22:22 (CEST)

Ez már tárgytalan -- Árpi (Harp) 2006. november 23., 14:32 (CET)Válasz

Észrevételek a csillagászati cikkek szerkesztéséhez

Téves információ megadása

A barna törpecsillagokról szóló részben találtam a következő állítást:

"Tömegük alapján beilleszthetők a következő sorba:

holdak - bolygók – barna törpék – vörös törpék – csillagok – neutroncsillagok - fekete lyukak"

Van azonban olyan csillag, aminek a tömege felülmúlja a neutroncsillagok és egyes fekete lyukak tömegét (milliónyi ilyen csillag van). A nagytömegű csillagok 20-120 naptömeget is elérhetnek, ebből lesznek a neutroncsillagok (amelyek 1,4-3,2 naptömeg közöttiek, tehát állításom fele máris igazolva), valamint a 3-20 naptömeg közti tipikus csillagszerű fekete lyukak (második fél). Javasolnám a szerkesztőnek és a szerzőnek a két utolsó szó törlését, vagy leginkább az egészét. De ha mindenképp akartok valami ilyesmit bennhagyni, akkor kellenek kiegészítő megjegyzések, hogy nem egy csillag tömege felülmúlhatja a neutroncsillagok és egyes fekete lyukak tömegét (a mini fekete lyukak tömegét meg még egy hold is felülmúlja!).

Szerintem azt is veszélyes írni, hogy a bolygók tömege felülmúlja a holdakét. A Naprendszerben például ha tömegre nem is, de átmérőre vannak a Merkúrnál nagyobb holdak (pl. a Ganymedes nagyobb nála, bár tömegben elmarad tőle). De ha egyszer exobolygórendszerekben találnak majd végre holdakat is, nemcsak bolygókat, lehet, a hold tömege nagyobb lesz a Merkúrénál! (Ne zárjuk ki itt a lehetőséget...) A holdakat a bolygóktól nem a tömegük alapján szokás megkülönböztetni (az, hogy egy hold tömege kisebb a bolygójánál, nem jelenti, hogy minden más bolygónál is kisebb). – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Wlk (vitalap | szerkesztései) 2009. július 26., 21:59

Magyar szakkifejezések használata

Lehetne az "orbitális periódus" helyett a szócikkekben (pl. kisbolygóknál) egyszerűen csak keringésidőt írni.

Bolygók

A bolygóknál a [[Mars (bolygó)|]] típusú elnevezést alkalmazzuk, mert lesz Mars (isten) is. (Felhívnám a figyelmet a ]] előtt álló | jelre, ekkor a zárójeles rész nem jelenik meg a szövegben, csak a linkben. Magyarban talán a Föld esetén is érdemes lenne a [[Föld (bolygó)|]] használat a kétértelműség miatt. Harp 2004 február 6, 14:52 (CET)

Elkezdtem a bolygók oldalainak a fordítását az angolból a Mars szócikkel. Szerintem az egységes kinézet miatt érdemes lenne az angol változat szerint haladni. Harp 2004 február 6, 14:52 (CET)

Nap

Külön kellene kezelni "Nap (égitest)" és "Nap (időtartam)" szócikket. Hasonlóan "Óra (műszer)" és "Óra (időtartam)"

Ez már nagyjából tárgytalan. Bár még lehet link ami nap-ként az időtartamra utal, ezeket próbáltam kiszűrni. Az óra egyértelmüsítő lap. -- Árpi (Harp) 2006. november 23., 14:32 (CET)Válasz

Csillagászati kifejezések

Az egységes fordítást illetve a pontos fordítást segítő szavak, kifejezések.

Kedves csillagász Wikipédisták: ha valami helytelen, javítsátok. Ha valamit nem így szokás használni vagy fordítani, javítsátok. Ha valamiről nincs magyarázat, írjatok hozzá! Köszönjük!

Lásd példának a Gergely-naptár cikket.

  • Sziderikus hónap
  • Tropikus év (tropical year)
  • Átlagos szoláris nap (mean solar day) /egyszerűen csak középnap/
  • vernal equinox tropical year (hmm) /A vernal equinox a tavaszpont. Szerintem ezt magyarul csak körülírni lehet: a tavaszponttól tavaszpontig tartó tropikus év (a tropikus évek hossza a kezdőponttól függ, ezért van tavaszponttól tavaszpontig tartó, van közepes tropikus év, stb.)/

Mi a definíciója? /A hozzászólásaimat //-jelek közzött megtaláljátok! fentebb-lejjebb/

  • égitest - szerintem nincs definíciója, valami elég nagy szilárd valami (üstökös, kisbolygó), vagy gázgömb (bolygó, csillag). /Szerintem: Égitest bármilyen olyan test, amely nem a Föld felszínén van, hanem a világűrben./
  • csillag - nukleáris energiatermelő égitest saját fénnyel /A vita kedvéért: és a fehér törpecsillag? Vagy a horizontális ági csillagok? Ezek nem termelnek energiát, mégis van saját fényük és csillagnak is nevezik őket. A csillag az az égitest, amely fejlődésének egy vagy több szakaszában magfúzió révén energiát termel./
  • bolygó - csillagok körül keringő égitestek, néha a kisbolygókat is jelöli, néha csak a nagybolygókat
  • üstökös - Olyan égitest, melynek fagyott gáz anyaga a Nap közelébe jutva szublimál csóvát ereszt
  • galaxis (és fajtái) /Több milliárd, gyakran több tíz- és százmilliárd csillag alkotta, különálló, gravitációsan kötött csillagcsoportosulás, amely egyéb égitesteket (csillagmaradványok, gázködök, stb.) tartalmaz/
  • nóva, szupernóva - a csillagfejlődés állapotai, melyek során a csillag felfénylik. A szupernóvarobbanás a csillagfejlődés végállapota, novakitörés többször is előfordulhat.
  • mélyég objektumok: gázköd (/kezdetben minden objektum idetartozott, ami a Naprendszeren túl volt és nem egy magányos csillag vagy kettőscsillag. A mai szóhazsnálat ezzel rokon: minden csillagközi gázködöt, csillagcsoportosulást és galaxist a mély-ég objektumok közé értünk./)
  • kvazár /Az aktív galaxisok közé tartozó objektumtípus./
  • pulzár - csillagfejlődés végállapota Napnál nagyobb tömegű csillagoknál /Pontosabb lenne: a kb. 8-20 naptömegű csillagok szupernóvarobbanása után visszamaradó, olyan rendkívül gyorsan forgó neutroncsillag, amelynek mágneses tengelye a forgásidőnek megfelelően felénk fordul, és ekkor rádiópulzusokat észlelünk./
  • nebula - nem nagyon láttam magyar szakirodalomban, csillagközi gáz és porfelhőket jelölhet /magyarul mindig ködnek vagy ködösségnek fordítjuk/

Külső

Anonimusz dobta be a wikipédiába

193.170.210.18:

A fordításnál picit figyeljetek arra, hogy míg az angolban egy rövid mondat tud elegáns és választékos hatást kelteni, addig ugyanennek magyarra fordított változata gyakran kissé "egyszerű", "általános iskolás" fogalmazás látszatát kelti (amennyiben megmaradunk ugyanannál a mondathosszúságnál). Mozo 2005. augusztus 20., 03:55 (CEST)Válasz

tataroz

Elkezdtem bővíteni, tatarozni a cikket. Ha tudtok valami infót, hogy mivel lehetne még kibővíteni, kérlek írjátok ide. Szajci pošta 2012. március 29., 15:20 (CEST)Válasz

A Forrás fejezetben két hibát javítottam, remélem ezzel nem akadályoztam, hanem segítettem a munkát. – Porrimaeszmecsere 2012. március 29., 18:03 (CEST)Válasz

Nem, mert még akkor nem kezdtem el a munkát :D Szajci pošta 2012. március 29., 21:16 (CEST)Válasz

Szerintetek mi legyen a történelem szakasz 4. alszakaszának a címe: modernkor vagy modern csillagászat? Szajci pošta 2012. április 1., 12:28 (CEST)Válasz

Sztem Modern kori csillagászat v. A jelenkor csillagászata. --Ronastudor a sznob 2012. április 12., 08:36 (CEST)Válasz

köszi. Szajci pošta 2012. április 12., 09:42 (CEST)Válasz

Muszlimok

Beírható lehetne még, hogy számukra is a Ptolemaiosz-féle földrajz volt az alap, amit al-Madzsiszti néven fordítottak le, és innen Európa is Almagestnek ismerte. Jó lenne megemlíteni még al-Battáni (Albategnius), Ibn al-Hajszam (Alhazen), al-Bírúni, Abu Maasar al-Balhi, al-Bitrúdzsi (Alpetragius) és Ibn Báddzsa (Avempace) munkásságát. --Mathae Fórum 2012. május 21., 13:46 (CEST)Válasz

Köszönöm. Szerencsére találtam magyar forrást is hozzá: http://www.tantralap.hu/asztrologia-a-kozepkori-araboknal Szajci pošta 2012. május 22., 07:29 (CEST)Válasz

Jelölés

33. hét

augusztus 13. 0.00 és augusztus 16. 11.59 között: Csillagászat

A jelölt cikk: Csillagászat (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Hubble űrtávcső. (Nevét Edwin Hubble huszadik századi csillagászról kapta.)
A Hubble űrtávcső. (Nevét Edwin Hubble huszadik századi csillagászról kapta.)

A csillagászat vagy asztronómia (ógörögül: αστρονομία) az emberiség egyik legrégebbi tudományága. A Földön kívüli jelenségek megfigyelésével és magyarázatával foglalkozó természettudomány. Az asztrofizika a csillagászat (és a fizika) azon része, amely a fizikát alkalmazza a csillagászati megfigyelések magyarázatában. Napjainkban a csillagászat szinte minden témaköre komoly fizikai ismeretanyagot feltételez, ezért a csillagászat és az asztrofizika tudománya már-már összefonódik. Szinte meg sem lehet különböztetni, hogy hol kezdődik az egyik és hol ér véget a másik.

A csillagászat egyike azon kevés tudományoknak, ahol az amatőrök (a tudománnyal nem hivatásszerűen, hanem műkedvelő módon foglalkozók) még mindig aktív szerepet játszanak, különösen a rövid ideig tartó jelenségekhez kapcsolódó felfedezések és megfigyelések terén.

Az asztronómiát nem szabad összekeverni az asztrológiával, ami megpróbál az emberek sorsával kapcsolatos megállapításokat tenni az égitestek jellemzőinek megfigyelésével. Bár az asztrológiának és az asztronómiának közös történeti gyökere van, módszerüket tekintve mégis nagyon eltérőek. Míg az asztronómia a ma elfogadott természettudományos megközelítést alkalmazza, az asztrológia egyfajta kulturális hagyomány talaján áll, és nem tekinthető az akadémikus tudományok részének.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

@Rudner László: Meteor nem kiemelt cikk. Úgy tudom, csak kiemelt cikk mehet kezdőlapra. Akela vita 2018. július 27., 11:31 (CEST)Válasz

Tisztelt @Akela! A sablon tartalma képével és szövegével a Csillagászat szócikk cikkajánlója és az pedig kiemelt. Továbbá kapcsolódó érdekesség, hogy a jelenleg csütörtök déltől vasárnap végéig Kezdőlapon lévő Kezdőlap érdekességei/2018-32-2 sablon tartalma ezzel kezdődik: „* … az asztrolábium (csillagóra) bizonyos csillagászati számítások gyors elvégzését teszi lehetővé analóg, illetve grafikus úton?” Az sablon tartalmát 2018. július 30-án @Fmvh tette föl, és 2018. augusztus 9-án hiányzó vessző pótlásával @Puskás Zoli véglegesítette. Az asztrolábium (csillagóra) képe pedig benne van a Csillagászat szócikkben. Találkoztak a nagy szellemek. Üdv: – *feridiák vita 2018. augusztus 11., 21:08 (CEST) Rudner László vita 2018. augusztus 2., 03:16 (CEST)Válasz

frissítés Rudner László vita 2018. augusztus 2., 03:27 (CEST)Válasz

33. hét

augusztus 13. 0.00 és augusztus 16. 11.59 között: Csillagászat

A jelölt cikk: Csillagászat (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Hubble űrtávcső. (Nevét Edwin Hubble huszadik századi csillagászról kapta.)
A Hubble űrtávcső. (Nevét Edwin Hubble huszadik századi csillagászról kapta.)

A csillagászat vagy asztronómia (ógörögül: αστρονομία) az emberiség egyik legrégebbi tudományága. A Földön kívüli jelenségek megfigyelésével és magyarázatával foglalkozó természettudomány. Az asztrofizika a csillagászat (és a fizika) azon része, amely a fizikát alkalmazza a csillagászati megfigyelések magyarázatában. Napjainkban a csillagászat szinte minden témaköre komoly fizikai ismeretanyagot feltételez, ezért a csillagászat és az asztrofizika tudománya már-már összefonódik. Szinte meg sem lehet különböztetni, hogy hol kezdődik az egyik és hol ér véget a másik.

A csillagászat egyike azon kevés tudományoknak, ahol az amatőrök (a tudománnyal nem hivatásszerűen, hanem műkedvelő módon foglalkozók) még mindig aktív szerepet játszanak, különösen a rövid ideig tartó jelenségekhez kapcsolódó felfedezések és megfigyelések terén.

Az asztronómiát nem szabad összekeverni az asztrológiával, ami megpróbál az emberek sorsával kapcsolatos megállapításokat tenni az égitestek jellemzőinek megfigyelésével. Bár az asztrológiának és az asztronómiának közös történeti gyökere van, módszerüket tekintve mégis nagyon eltérőek. Míg az asztronómia a ma elfogadott természettudományos megközelítést alkalmazza, az asztrológia egyfajta kulturális hagyomány talaján áll, és nem tekinthető az akadémikus tudományok részének.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

@Rudner László: Meteor nem kiemelt cikk. Úgy tudom, csak kiemelt cikk mehet kezdőlapra. Akela vita 2018. július 27., 11:31 (CEST)Válasz

Tisztelt @Akela! A sablon tartalma képével és szövegével a Csillagászat szócikk cikkajánlója és az pedig kiemelt. Továbbá kapcsolódó érdekesség, hogy a jelenleg csütörtök déltől vasárnap végéig Kezdőlapon lévő Kezdőlap érdekességei/2018-32-2 sablon tartalma ezzel kezdődik: „* … az asztrolábium (csillagóra) bizonyos csillagászati számítások gyors elvégzését teszi lehetővé analóg, illetve grafikus úton?” Az sablon tartalmát 2018. július 30-án @Fmvh tette föl, és 2018. augusztus 9-án hiányzó vessző pótlásával @Puskás Zoli véglegesítette. Az asztrolábium (csillagóra) képe pedig benne van a Csillagászat szócikkben. Találkoztak a nagy szellemek. Üdv: – *feridiák vita 2018. augusztus 11., 21:08 (CEST) Rudner László vita 2018. augusztus 2., 03:30 (CEST)Válasz