Vilmos gloucesteri herceg (1941–1972)
| Vilmos gloucesteri herceg | |
| Titulusai | Brit királyi herceg |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Windsor-ház |
| Teljes neve | Ő királyi fensége Vilmos Henrik András Frigyes herceg, királyi herceg |
| Született | 1941. december 18. Barnet, Hertfordshire, Egyesült Királyság |
| Elhunyt | 1972. augusztus 28. (30 évesen) Halfpenny Green, Staffordshire |
| Nyughelye | Frogmore Royal Mausoleum |
| Édesapja | Henrik gloucesteri herceg |
| Édesanyja | Aliz gloucesteri hercegné |
Vilmos gloucesteri herceg (Barnet, 1941. december 18. – Halfpenny Green, 1972. augusztus 28.) brit királyi herceg, Henrik gloucesteri herceg és Aliz gloucesteri hercegné elsőszülött fia. 1972-ben, 30 éves korában repülőbalesetben vesztette életét.
Tartalomjegyzék |
Élete[szerkesztés]
Fiatalkora[szerkesztés]
Vilmos herceg 1941. december 18-án született a Hertfordshire-i Hadley Common-ban.[1] Apja Henrik gloucesteri herceg (1900 - 1974), V. György brit király és Mária királyné harmadik fia. Anyja Aliz gloucesteri hercegné (1901 - 2004), Buccleuch hercegének lánya. A brit uralkodó férfiági leszármazottjaként születése után brit királyi hercegi címet kapott és jogosult volt az Ő királyi fensége megszólításra.
A windsori kastély magánkápolnájában keresztelték meg 1942. február 22-én, keresztszülei voltak többek között nagyapja, V. György és nagyanyja, Mária királyné. A háborús helyzetre való tekintettel az angol lapok nem közölhették a keresztelő helyszínét, csak azt, hogy arra "egy vidéki kápolnában kerül sor".[2][3] 1947-ben unokatestvére, Erzsébet hercegnő és Fülöp edinburgh-i herceg esküvőjén a menyasszony segítője volt[4] (a másik Mihály kenti herceg volt).
Vilmos herceg szülei birtokán, a northamptonshire-i Barnwell Manor, majd később Ausztráliában nevelkedett, ahol apja 18945-1947 között főkormányzó volt. Tanulmányait Wellesley House Preparatory School előkészítő iskolában, majd az Eton College-ben végezte. Eton után 1960-ban aCambridge-i Egyetemre járt, történelmet hallgatott és főiskolai diplomát szerzett. 1968-ban kapta meg egyetemi diplomáját.
Karrierje[szerkesztés]
Miután 1963-ban elvégezte a Cambridge-i Egyetemet, Vilmos herceg egy évet Amerikában töltött, a Stanford Egyetemen politikatudomány, amerikai történelmet és vállalatigazgatást hallgatott. Miután visszatért Angliába, rövid ideig a Lazard's kereskedelmi banknak dolgozott.
1965-ben, a királyi családban másodikként diplomáciai pályára lépet és elfogadott egy harmadtitkári posztot Nagy-Britannia lagosi nagykövetségén. 1968-ban a tokiói nagykövetség másodtitkára lett. 1970-től apja, Henrik herceg egészsége megromlott és Vilmost porphyriával diagnosztizálták. Ezért visszatért Angliába, átvette Barnwell Manor vezetését, illetve elvállalt néhány nyilvános szereplést a királyi család tagjaként.
Betegsége[szerkesztés]
1968 augusztusában, tokiói kinevezése előtt, Vilmos herceget anyja kérésére megvizsgálta a légierő egyik orvosa, Dr. Henry Bellringer. Vilmos akkor egy ideje már szenvedett egy ismeretlen betegségtől, amelynek tünetei láz, bőrkiütés voltak és 1965. decemberétől több hónapig tartottak. Vilmos herceg ezt követően is bőrérzékenységre panaszkodott, különösen a napra volt érzékeny. Dr. Bellringer megvizsgálta és előzetesen porphyriát állapított meg, és elsőként napvédő krémet írt fel neki, illetve figyelmeztette, hogy bizonyos gyógyszereket nem szedhet. Dr. Bellringer már ismerte Ida Macalpine profeszor és Dr. Richard Hunter kutatásait, akik a porphyriát királyi családi betegségként ismerték fel[5], és bár megpróbált ettől elvonatkoztatni, "...a tünetek alapján nem volt más választása, mint hogy megállapítsa, a herceg porphyriában szenved." Vilmost később Cambridge-ben és Tokióban is megvizsgálták és mindkétszer porphyriát állapítottak meg. A diagnózis alátámasztotta Macalpine professzor elméletét, aki először az 1960-as években vetette fel, hogy a prophyria lehet Mária skót királynő titokzatos betegsége (aki Vilmos apjának és anyjának is őse volt), illetve III. György is ebben szenvedhetett és rajta keresztül a királyi család más tagjai is örökölhették.[6]
Halála[szerkesztés]
Vilmos szenvedélyes pilóta volt, számos repülőgépe volt és légibemutatókon versenyzett. 1972-ben a Wolverhampton közelében található Halfpenny Green repülőtéren halt meg, amikor az általa vezetett repülőgépe balesetet szenvedett.[7] A Frogmore-i Királyi Mauzóleumban temették el.
Vilmos herceg, aki V. György és Mária királyné unokái közül elsőként halt meg, haláláig apja nemesi címeinek örököse volt. Halála után öccse, Richárd lett az örökös, aki 1974-ben, apjuk halála után kapta meg a Gloucester hercege címet.
Címe és tisztségei[szerkesztés]
Címe[szerkesztés]
- 1941. december 18. - 1972. augusztus 28.: Ő királyi fensége Gloucesteri Vilmos herceg
Tisztsége[szerkesztés]
- 1962–1971: Királyi tanácsos
Címere[szerkesztés]
|
||||||||||||||||
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Royal Children by Charles Kidd & Patrick Montague-Smith
- ↑ The Times, 1942. február 23.
- ↑ Yvonne's Royalty Home Page — Royal Christenings
- ↑ Royal.gov.uk – 60 Facts, Fact 9
- ↑ Macalpine I, Hunter R (1966.). „The "Insanity" of King George III: a Classic Case of Porphyria”. British Medical Journal 1 (5479), 65–71. o. DOI:10.1136/bmj.1.5479.65. Hozzáférés ideje: 2011. április 28.
- ↑ Rohl, John C.G. et al, Purple Secret London:Bantam Press 1998
- ↑ 1972: Prince William killed in plane crash. On This Day. BBC News. (Hozzáférés: 2011. április 28.)
