Veszélyhelyzet

A veszélyhelyzet egyfajta minősített időszak Magyarországon, amelynek során különleges jogrend lép érvénybe.

Szabályozása

Az alaptörvény szerint

A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

– Magyarország alaptörvénye, 53. cikk (1)

Részletesen a katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII. törvény tartalmazza a veszélyhelyzet esetén alkalmazandó szabályokat.

Kihirdetése

Veszélyhelyzet kihirdetésére a Kormány rendelettel jogosult. A veszélyhelyzet alatt kibocsátott kormányrendeletek 15 napig érvényesek, melyeket az Országgyűlés felhatalmazása alapján a Kormány meghosszabbíthat. A veszélyhelyzetet a Kormány megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. Megszűnésével a Kormány rendeletei hatályukat veszítik.

Kihirdetésére okot adhat:

• elemi csapás, mint például
  • árvíz, belvíz,
  • több napon át tartó intenzív hóesés, hófúvás,
  • szélsőséges időjárás,
• ipari katasztrófa,
• egyéb veszélyek, mint például
  • állati vagy emberi járvány,
  • ivóvíz szennyeződése,
  • szennyezett levegő,
  • a kritikus infrastruktúrának az alapvető ellátását érintő, nagy kiterjedésű és hosszan tartó zavara.

Tartalma

Az alaptörvény meghatározza, mely jogok korlátozhatók és melyek nem korlátozhatók veszélyhelyzetben.

Korlátozható jogok

• a szabadsághoz való jog,
• a személyi biztonsághoz való jog,
• a gondolati, lelkiismeret és vallásszabadsághoz való jog,
• a békés gyülekezéshez való jog,
• a tulajdonhoz való jog.

Nem korlátozható jogok

• az élethez való jog,
• az emberi méltósághoz való jog,
• a kínzás, a kegyetlen, megalázó és embertelen bánásmód tilalma,
• a szolgaság, illetve az emberkereskedelem tilalma,
• az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog a büntetőeljárás során.

Nem korlátozható továbbá

• az Alkotmánybíróság működése és
• magának az alaptörvénynek a hatálya.

Rendkívüli intézkedések

Veszélyhelyzetben a Kormány rendeletei felülírhatnak bizonyos törvényeket.

A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

– Magyarország alaptörvénye, 53. cikk (2)

Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja.

A polgármester (a fővárosban a főpolgármester) az illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülés és a védekezés feladatait.

Rendkívüli intézkedés lehet például:

• a közlekedés korlátozása vagy megtiltása,
• rendezvények betiltása,
• kijárási tilalom bevezetése,
• kitelepítés a szükséges időtartamra,
• az ország területére való belépés, átutazás, ott-tartózkodás vagy kilépés engedélyhez kötése,
• szesztilalom bevezetése,
• élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhető a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki eszköz és földmunkagép, ingatlan igénybevétele, ingatlan bontása.

Története

Első kihirdetése

2020. március 11-én 15 órától (CET) Magyarország egész területén a koronavírus-járvány miatt került kihirdetésre. 2020. június 18-án a veszélyhelyzet megszűnt, helyette „járványügyi készültséget” vezetett be a kormány.

Kihirdetését alkotmányjogászok alkotmány-ellenesnek tartották.

Második kihirdetése

2020. december 4-től (CET) Magyarország egész területén ismét a koronavírus-járvány miatt került kihirdetésre.

Források

• A koronavírus helyzet jogi szemmel – Érthető jog.hu, 2020. február 28.
• Vannak jogaid, amiket veszélyhelyzetben sem vehetnek el – Társaság a Szabadságjogokért, 2020. március 17.

Kapcsolódó szócikkek

• Szükségállapot