Vecsem árvízi forrásszáj
Vecsem árvízi forrásszáj | |
A Vecsem árvízi forrásszáj bejárata | |
Hossz | 15 m |
Mélység | 2 m |
Magasság | 0 m |
Függőleges kiterjedés | 2 m |
Tengerszint feletti magasság | körülbelül 193 m |
Ország | Magyarország |
Település | Bódvaszilas |
Földrajzi táj | Aggteleki-karszt |
Típus | inaktív forrásbarlang |
Barlangkataszteri szám | 5452-68 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 33′ 05″, k. h. 20° 43′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 05″, k. h. 20° 43′ 51″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vecsem árvízi forrásszáj témájú médiaállományokat. |
A Vecsem árvízi forrásszáj az Aggteleki Nemzeti Parkban található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.
Leírás
Bódvaszilas központjától északkeletre 1,6 kilométerre, az Alsó-hegy oldalában, a Vecsem-forrásbarlang felett, a forrásbarlangtól nyugatra 15 méterre, körülbelül 193 méter tengerszint feletti magasságban, fokozottan védett területen, cserjésben, sziklakibúvásban van bejárata. Néhány turistatérkép jelöli a Vecsem árvízi-forrás helyét a forrás nevének feltüntetésével.
A bejárat bontott jellegű, háromszög alakú, 1 méter széles, 1,3 méter magas és függőleges tengelyirányú. A Vecsem-forrás inaktív árvízi forrásszája, de lehet, hogy időszakosan aktív. Elágazó térformájú. Középső triász wettersteini mészkőben jött létre. Holocén állatmaradványok kerültek elő belőle. Engedéllyel és barlangjáró alapfelszereléssel tekinthető meg.
Előfordul irodalmában Papkerti forrás ősi kitörési helye (Kordos 1984), Vecsem-árvizi-forrásszáj (Nyerges 1996), Vecsem árvizi forrásszáj (Vlk 2019), Vecsem-árvizi forrászáj feletti barlang (Nyerges 1996), Vecsem-árvízi forrásszáj (Nyerges 2002), Vecsem-forrás árvizi forrásszáj (Dénes 1960), Vecsemforrás árvizi forrásszája (Bertalan 1976), Vecsem-forrás árvizi kitörési helyei (Dénes 1959), Vecsem-forrás árvízi forrásszája (Kordos 1984), Vecsem-forrásbarlang (Kordos 1984) és Vecsem-forrás-barlang (Csernavölgyi, Hegedűs, Molnár 1977) neveken is. Az utolsó két név megtévesztő, mert azok a másik, közeli barlang nevei. A Bertalan Károly által írt 1976-ban befejezett kézirat egyik része szerint a bódvaszilasi Papkerti forrás ősi kitörési helye azonos a Vecsem-forrás árvizi kitörési helyeivel. A 128. számú cédulán már ki van húzva ez az információ. A Vecsem-árvizi forrászáj (Nyerges 1996) név a Vecsem-forrásbarlang egyik névváltozata.
Kutatástörténet
1958 nyarán a Budapesti Vörös Meteor Barlangkutató Csoport vizsgálta a Vecsem-forrás árvízi kitörési helyeit és két helyen robbantással elkezdte feltárni azokat. Az egyik árvízi forrásszájnál a bontás biztató volt. Az árvízi forrás a munka idején is működött. Itt sok törmelék lett eltávolítva és néhány métert sikerült behatolni a forrásszáj mögé. Tervezték, hogy abban az évben folytatják feltárását. A csoport 1959 nyarán folytatta az árvízi forrás bontását. 1961 áprilisában a Vörös Meteor Barlangkutató Szakosztály eltávolította a legutóbbi robbantáskor leomlott sziklákat az árvízi forrásszájból.
1964 nyarán a Vörös Meteor Barlangkutató Csoportnak egy kutatótábora volt a Vecsem-forrásnál, ahol a kutatók az árvízi forrásszájig mélyítették a medret. 1969-ben a VMTE Toldi Barlangkutató Csoport bontotta a Vecsem-forrás árvízi szájának omladékát. A Karszt és Barlang 1970. évi füzetében megjelent Dénes György zsombolygenetikához kapcsolódó hozzászólásában az olvasható, hogy figyelmét a Vecsem-forrás feletti fosszilis forrásnyomokra Szenthe István hívta fel és Dénes György szerint a Tapolca-forrás és a Vecsem-forrás felett átlagosan 70 méter magasságban található, fosszilis forrásnyomok az Alsó-hegy emelkedésének bizonyítékai.
1975. március 18-án Csernavölgyi László juttatott el állatmaradványokat (éticsiga, béka, kígyó, Apodemus, vörös róka és borz) a Vecsem-forrás felett 6 m-re balra található fosszilis forrásszájból a Magyar Állami Földtani Intézet Múzeumába. A leletek valószínűleg holocén koriak. A faunája olyan, mint a Vecsem-forrás faunája. Az 1975. évi MKBT Beszámolóban kiadott és Jánossy Dénes által írt jelentésben meg van említve, hogy 1975-ben a Vecsem-forrás kitöltéséből csontanyag lett gyűjtve, amelyet Csernavölgyi László átadott a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Őslénytani Szakbizottságának.
1976-ban a VMTE Központi Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a Vecsem-forrás rendszerének kutatásához. 1976 első felében felkészültek a helyszínen nyári táborukra. 1976 nyarán, nyári táboruk ideje alatt egy kijelölt helyen nyolc métert bontottak ki nagy munkával és haladtak előre a csoporttagok a hegylábi törmelékben, az árvízi üregrendszerben. A tábor befejezésekor az egyik oldalon valószínűleg elérték a szálkőzetet, vagy egy nagy, oldásnyomos kőzetdarabot. Az év első felében végzett előkészítő munka ezért sikeres volt. A helyszínen tapasztalták, hogy az árvízi forrásszáj kőbányájában a korábbi években kibontott és felhalmozott anyag gátolta az őszi csapadék kijutását az árvízi szájon át.
A forrásvíz egy kicsit visszaduzzadt és elöntötte a bontott járatokat. A gát megszüntetésére nem volt lehetőségük a nyári tábor alatt, de tervezték, hogy a következő évben, a tavaszi hónapokban lebontják a törmelékgátat. 1976 nyarán a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport próbálta bontani a régi árvízi forrásszájat, de eredménytelenül. Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában, a 128. számú cédulán az olvasható, hogy a Bódvaszilason, az Alsó-hegyen található, árvízi forrásbarlang néhány méter hosszú. A kézirat szerint két irodalmi hivatkozás alapján ismertette Bertalan Károly.
Az 1977. január 30-án készült és 1975. augusztusi bejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentésben össze vannak keverve a Vecsem árvízi forrásszájról és a Vecsem-forrásbarlangról szóló információk. A terepjelentésben az olvasható, hogy az 5452/69 barlangkataszteri számú Vecsem-forrás-barlangnak Bódvaszilason, Bódvaszilastól északkeletre, 1,6 kilométerre, a Vecsem-forrástól északnyugatra, 20 méterre, körülbelül 180 méter tengerszint feletti magasságban, sziklakapuban van sziklahasadék jellegű bejárata. 1974. novemberben fedezte fel a VM Tektonik Barlangkutató Csoport. A barlang leginkább vízszintes jellegű. Egy inaktív forrásszáj. 14 méter alaprajzi hossza, 14 méter hossza a valóságban, kilenc méter vízszintes kiterjedése és öt méter függőleges kiterjedése. A sok kitöltő anyag kőtörmelékből és agyagból áll. Az ásatásra alkalmas terület öt négyzetméter. A barlang feltárása közben egy cseréptöredék került elő, amely Kemenczei Tibor meghatározása szerint késő bronzkori, az i. e. 10. századból származik. A lelet a Magyar Nemzeti Múzeumban található.
Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Vecsem-forrásbarlang nevénél, hogy a forrásbarlang két névváltozata a Vecsem-forrás árvízi forrásszája és a Papkerti forrás ősi kitörési helye, valamint térképen van helye feltüntetve. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. 1996-ban Nyerges Miklós rajzolt a Vecsem-forrásbarlangról alaprajz térképet, de a térképen a Vecsem-árvizi forrászáj név látható, valamint a Vecsem árvízi forrásszájról egy alaprajz térképet három keresztmetszettel és ezen a térképlapon a Vecsem-árvizi forrászáj feletti barlang elnevezés szerepel. 1996-ban egy nyári kutatótábor lett szervezve, amelynek fő célja az volt, hogy a régóta kutatott Vecsem-forrás mögött lévő barlangrendszer fel legyen tárva. Az egyik tervezett bontási hely a Vecsem-árvizi-forrásszáj volt.
Az 1998-ban napvilágot látott Az Aggteleki Nemzeti Park című könyvben az van írva, hogy a Vecsem-forrás mögött feltételezett patakos járatokba sem a víznyelőkből, sem a forrás felől nem sikerült bejutni. A forrás patakos rendszere feltárásra vár. A Vecsem-forrás rendszerének csak rövidebb-hosszabb befolyási és torkolati szakasza lett feltárva a víznyelőkön át eltűnő patak és a forrásokban felszínre lépő víz útját követve. A 2002-ben készült nyilvántartólapja szerint körülbelül 193 méter tengerszint feletti magasságban van bejárata. A barlang 10 méter hosszú, 2 méter függőleges kiterjedésű, 2 méter mély és 8 méter vízszintes kiterjedésű. Ezek a méretadatok becsléssel lettek megállapítva. Szabadon látogatható.
2018-ban Jiří Novotný és Luděk Vlk felmérték és a felmérés alapján szerkesztettek alaprajz térképet két keresztmetszettel. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent a 2018-ban készült alaprajz térkép két keresztmetszettel. A könyvben az olvasható, hogy 20 méter hosszú, 2 méter mély és 171 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye.
Irodalom
- Baross Gábor szerk.: Az Aggteleki Nemzeti Park. Budapest, 1998. 170., 177. old. (A barlang nevét nem említi.)
- Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. 128. számú cédula. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
- Boros László: A VMTE Tektonik (időközben Lakatos László) Barlangkutató Csoport 1976. évi jelentése az évi munkájáról. MKBT Beszámoló, 1976. 236. old.
- Csernavölgyi László – Hegedűs Gyula – Molnár András: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Budapest, 1977. január 30. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Dénes György: Beszámoló a Budapesti Vörös Meteor Barlangkutató Csoportjának munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1959. szeptember. 19. old.
- Dénes György: Beszámoló a Budapesti Vörös Meteor SK Barlangkutató Csoportjának 1959. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1960. január–február. 48. old.
- Dénes György: A Vörös Meteor Barlangkutató Szakosztály... Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1961. május. 14. old.
- Dénes György: A Bp. Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1964. évi jelentése. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1966. 11. old.
- Dénes György: Vörös Meteor jubileumi műszak a Baradlában. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1969. 3. füz. 3. old.
- Jánossy Dénes: Jelentés az Őslénytani Szakbizottság 1975. évi munkájáról. MKBT Beszámoló, 1975 második félév. 76. old. (Nincs benne név szerint említve.)
- Kordos László: Csont és csigamaradványok a Pilis és az Alsóhegy néhány barlangjából. MKBT Beszámoló, 1975 második félév. 174–175. old.
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276., 283. old.
- Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 45. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Nyerges Attila: Vecsem árvízi forrásszáj nyilvántartólap. Kézirat, 2002. március 16. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Nyerges Miklós: Vecsem '96. MKBT Műsorfüzet, 1996. január–február. 11. old.
- Sárváry István: A zsombolygenetika kérdéseiről. Karszt és Barlang, 1970. 1. félév. 12. old. (A Vecsem-forrás feletti fosszilis forrásnyomokat említi.)
- Taródi Péter: A VMTE Barlangkutató Szakosztálya Központi Csoportjának jelentése az 1976. évi munkájáról. MKBT Beszámoló, 1976. 235. old.
- Taródi Péter: Jelentés a VMTE Barlangkutató Szakosztálya Központi Csoportjának 1976. évi munkájáról. Kézirat. Budapest, 1977. január 31. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 339. oldal és a mellékelt térképen jelölve a helye
- –: Tájékoztatásul közöljük a Társulat tagságával... MKBT Meghívó, 1976. július–szeptember. 7. old. (A Vecsem-forrás rendszerét említi, a barlangot nem.)
További irodalom
- Balázs Dénes összeáll.: Összefoglaló beszámoló az Élelmezésügyi Minisztérium és a Kinizsi Természetbarát Liga barlangkutató csoportjának 1957. augusztusi vecsembükki barlangkutató expedíciójáról. Kézirat, 1957. 32–35., 42. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
További információk