Vargyas Lajos
| Vargyas Lajos | |
| Született | 1914. február 1.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 2007. október 11. (93 évesen)[3] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Vargyas Gábor |
| Foglalkozása | folklorista |
| Kitüntetései | Széchenyi-díj (1991) |
| Sírhelye | Új köztemető[4] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vargyas Lajos (Budapest, Óbuda, 1914. február 1. – Budapest, 2007. október 11.) Széchenyi-díjas magyar népzenekutató, folklorista.
Élete
Iskoláit Óbudán kezdte, majd az Árpádi gimnáziumban érettségizett. Zeneakadémiai tanulmányai 1937-től kezdődően az egykori Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakán folytatódtak.
1940 után a Zenetudományi Intézet egyház-zene szakán Kodály Zoltán tanítványaként dolgozott. Ekkor került kapcsolatba a ma Szlovákiában lévő Áj faluval, amikor is a budapesti egyetem Néprajzi Intézetének gyakornokaként a Pátria lemezsorozat fölvételeihez itt próbálta összegyűjteni és felkutatni az akkori hagyományos paraszti énekeseket és dalaikat. 1941-ben doktori disszertációjának témájául ugyancsak Kodály ajánlására, feldolgozta e kis község teljes dallamtérképét is, részletes leírással és zenei monográfiával, Áj falu zenei élete címmel.[5]
Ezt követően a Budapesti Egyetem Néprajz Tanszékén, a budapesti Egyetemi Könyvtárban, a Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályán, a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjában mint igazgató és a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében tudományos tanácsadóként dolgozott.
1952-ben jelent meg A magyar vers ritmusa című könyve, s ugyanebben az évben adták közre Kodály Zoltánnal a mindmáig „Kodály-Vargyas”-ként emlegetett A magyar népzene című munkát, amelynek Vargyas Lajos a példatárát szerkesztette. Népzenei kutatásait A magyarság népzenéje című könyvében foglalta össze,[6] amelynek második kiadását 10 CD-ből álló album kíséri, ez Magyarországon a legnagyobb, eredeti népzenei anyagot tartalmazó lemezkiadvány.
Vargyas Lajos a népzene mellett leginkább a népballada műfajával foglalkozott. A nemzetközi szempontból is egyedülálló A magyar népballada és Európa (1976) című művében a népballadát tekinti át a kontinens népei szempontjából.
Fiai Vargyas Péter (1950–2009) ókortörténész, asszirológus, Vargyas Gábor (1952–) etnográfus, Vargyas Zoltán (1953–) fordító.[7]
Társasági tagság
- MTA Magyar Őstörténeti Komplex Bizottságának tagja
- A Kossuth- és a Széchenyi-díj Bizottság tagja
- Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja
Díjak, elismerések
- 1970 - A Munka Érdemrend arany fokozata
- 1980 - Erkel Ferenc-díj
- 1991 - Széchenyi-díj
- 1993 - Eötvös József-koszorú
- 1999 - Magyar Örökség díj
- 2004 - Prima díj
- 2006 - Áj falu díszpolgára.
Jegyzetek
- ↑ Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 13.)
- ↑ http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html, 2019. augusztus 23.
- ↑ Kutatásának teljes anyagát Egy felvidéki falu zenei világa ‑ Áj, 1940 címmel jelentették meg 2000-ben.
- ↑ Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje. Digitális Tankönyvtár. A Planétás Kiadó és a Mezőgazda Kiadó közös kiadása (Hozzáférés: 2016. április 23.)
- ↑ Vargyas Lajos - Névpont.hu. Névpont.hu. (Hozzáférés: 2017. május 16.)
Források
- Ki kicsoda 2000. 2. köt. Budapest : Greger-Biográf, 1999. Vargyas Lajos lásd 1703. p. ISSN 1215-7066
