Varga István (orvos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Varga István
SzületettWeisz István
1895. május 7.[1]
Vác
Elhunyt1981. január 17. (85 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBozsán Lenke
(h. 1922–1981)
Foglalkozása
  • fogorvos
  • arc-, állcsont- és szájsebész
  • orvos
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1918, orvostudomány)
SírhelyeÚj köztemető
SablonWikidataSegítség

Varga István, 1898-ig Weisz[2] (Vác, 1895. május 7.[3]Budapest, 1981. január 17.) fogorvos, szájsebész, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1956).

Élete[szerkesztés]

Varga (Weisz) Adolf mérnök, a kecskeméti izraelita hitközség elöljárója és Schatteles Terézia gyermekeként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait Kecskeméten végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem hallgatója lett, ahol 1918-ban orvosdoktorrá avatták. Ezt követően a budapesti II. számú Sebészeti Klinikán volt műtőnövendék, majd 1939-ig a Stomatológiai Klinikán működött tanársegédként. Időközben több alkalommal tett tanulmányutakat: 1926-ban három hónapot Rostockban töltött, 1928-ban, 1929-ben és 1930-ban pedig egy-egy hónapot Bécsben. 1943-ban a Fővárosi Kórházak állományába került, majd két évvel később a Fővárosi István Kórház Szájsebészeti Osztályára helyezték, ahol főorvosként és öt évig igazgatóhelyettesként működött. 1946-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen a „Fogszabályozás” tárgykörében magántanárrá habilitálták.[4] Két évvel később tagja lett a Tudományos Tanácsnak. 1956-ban a Vizsgálatok az arckoponya öregkori sorvadásáról és protétikai korrekciós műtéti eljárások tárgykörű kutatómunkájáról írt disszertációja alapján elnyerte a kandidátusi fokozatot. 1961 augusztusában kinevezték a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikájára egyetemi tanárrá.[5] A következő évtől a Klinika igazgatója lett. 1964-től a Fogorvostudományi Kar dékánja volt, ahonnan 1969-ben vonult nyugdíjba. Tudományos munkásságát a fogszabályozás és a szájsebészet terén fejtette ki. 1932 és 1976 között – a második világháború éveit leszámítva – szerkesztette a Fogorvosi Szemlét. Tagja volt az Egészségügyi Tudományos Tanács fogászati szakbizottságának, a Magyar Fogorvosok Egyesülete elnökségének, s ez utóbbi tiszteletbeli elnökének is megválasztották.

Felesége Bozsán Lenke (1899–1981)[6] volt, akit 1922. december 27-én Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.[7]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Biológiai fogszabályozás (Budapest, 1935)
  • Részleges prothesis elhorgonyzása, különös tekintettel a kapcsokra (Molnár Lászlóval, Budapest, 1935)
  • Szájsebészet (Balogh Károllyal, Skaloud Ferenccel, Budapest, 1955)
  • Hibák a fogorvosi gyakorlatban (többekkel, Budapest, 1961)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Kiváló orvos (1952)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1969)
  • Árkövy-emlékérem (1970)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Varga István, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16436.htm
  2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 61564/1898. Forrás: MNL-OL 30808. mikrofilm 1191. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 166. oldal 27. sor
  3. Születési bejegyzése a váci izraelita hitközség születési akv. 12/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. április 9.)
  4. Magántanári képesítés megerősítése”, Köznevelés, 1946. április 15., 24. oldal (Hozzáférés: 2021. április 29.) 
  5. Egyetemi tanárrá”, Népszava, 1961. szeptember 15., 4. oldal (Hozzáférés: 2021. április 29.) 
  6. Varga Istvánné Bozsán Lenke gyászjelentése (1981). (Hozzáférés: 2021. április 29.)
  7. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1762/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. április 29.)

Források[szerkesztés]