Vöröshasú huszárteknős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vöröshasú huszárteknős
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Teknősök (Testudines)
Család: Kígyónyakúteknős-félék (Chelidae)
Nem: Emydura
Faj: E. subglobosa
Tudományos név
Emydura subglobosa
(Krefft, 1876)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vöröshasú huszárteknős témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröshasú huszárteknős témájú médiaállományokat és Vöröshasú huszárteknős témájú kategóriát.

A vöröshasú huszárteknős (Emydura subglobosa) a hüllők (Reptilia) osztályának a teknősök (Testudines) rendjéhez, ezen belül a kígyónyakúteknős-félék (Chelidae) családjának, Emydura neméhez tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A világ második legnagyobb szigetén, Új-Guineán, az Indonéziához tartozó tartomány, Pápua (Irian Jaya), valamint a szomszédos Pápua Új-Guinea déli partvonala mentén húzódó területeken, valamint Ausztrália északkeleti csücskén, a York-félszigeten honos. Folyók és csendes folyású vizek lakója.

Megjelenése[szerkesztés]

A hímek páncéljának hossza 16 centiméter, a nőstényeké 20 centiméter. Lapos hátpáncélja lehet szürke, sötétzöld, sötétbarna vagy fekete. Hasa a fiataloknál vörös, majd az idő előrehaladtával narancssárgává és fehérré fakul. Feje sötétszürke vagy fekete, melyen kétoldalt, a halánték és a szemek mögül az orrcsúcsig széles sárga sáv húzódik, az alsó állkapcsokon pedig patkó alakú piros minta látható. Az ujjai között jól fejlett úszóhártya található, amely az életmódjára is utal.

Életmódja[szerkesztés]

Tápláléka halakból, rovarokból és lárváikból, valamint puhatestűekből és vízinövényekből áll.

Szaporodása[szerkesztés]

A nőstény évente 3-5 alkalommal tojik, ahol a tojások száma fészkenként 7-14 lehet.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]