Uzoni Sz. Balázs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Uzoni Balázs vagy Uzoni Sz. Balázs (Uzon[?], ? – Betlenszentmiklós[?], 1671 után) református lelkész.

Élete[szerkesztés]

Feltételezhetően Gyulafehérváron kezdte tanulmányait, majd 1656. májustól Bonyhán volt iskolaigazgató. Itteni tartózkodása alatt Öt sima kevekkel felékesítetett Dávid parittyája (Gyulafehérvár, 1658) címmel lefordította Hendrik van Diest írását,[1] amelyet Kemény János fiának, Kemény Simon udvarhelyszéki főkapitánynak ajánlott.

1658-tól a kolozsvári református kollégiumban Apáczai Csere János tanítványa volt. 1658-ban seniorrá választották meg, és ezt a tisztséget még 1660-ban is betöltötte.

1660. november 15-től 1661. április végéig a marosvásárhelyi református iskolát igazgatta. 1661-től lelkészként szolgált Nyárádszentannán, ahol patrónusa fiát, Lázár Imrét is tanította. Valószínűleg 1665-től került át Gyulakutára és Kelementelkére, ahol 1668-ig tevékenykedett. 1668-ban Bethlen Miklós, aki református egyházközséget akart alapítani az addig unitárius Betlenszentmiklóson, korábbi diáktársát, Uzonit hozatta át prédikátornak. A „hon tanult” Uzoni – „sok akademikust tudományával, buzgóságával meghaladó merő apostol ember” – nagy energiával fogott neki az egyházközség szervezésének, naponta hat könyörgést tartott (kettőt a faluban, kettőt Bethlen Miklósnál és kettőt Bethlen Farkasnál, aki pedig eleinte nem is fizetett neki). Bethlen Miklóst rábeszélte, hogy iskolát alapítson a faluban, ahol aztán egyaránt oktatott fiú- és lánygyermekeket.

Asztmában hunyt el 1671 után, Zoványi Jenő szerint 1673-ban már nem volt életben.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ugyanez a mű már 1648-ban is megjelent magyarul A szent Dávidnak öt kövecskéi címmel, Szoboszlai Miklós fordításában, lásd Másodkézből: Magyar nyelvű kommentárok és textuárium. Összeáll. Kozma Zsolt. Kolozsvár: Erdélyi Református Egyházkerület. 2008. ISBN 978-973-7971-42-5 arch Hozzáférés: 2019. február 12.  

Források[szerkesztés]