Ulrich von Hutten

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ulrich von Hutten
Hutten.jpg
Ulrich von Hutten (Erhard Schön fametszete, 1522 körül)
Született 1488. április 21.
Steckelbergi vár
Elhunyt 1523. szeptember 1. (35 évesen)
Ufenau
Foglalkozása humanista

Ulrich von Hutten (Steckelbergi vár, 1488. április 21.Ufenau, 1523. szeptember 1.) a németországi humanizmus egyik képviselője és a reformáció egyik úttörője.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fuldai zárdából, ahol nevelkedett, 16 éves korában megszökött. Az erfurti, kölni, odera-frankfurti egyetemeken humanisztikus tanulmányokkal foglalkozott, majd atyja kivánságára a paviai és bolognai egyetemekre ment a jogtudományt tanulni (1512). Itt töltött egyetemi évei alatt már ismertté vált, mint több gúnyoros tartalmú költemény szerzője, mégis a császár seregében kellett közvitézként szolgálnia. 1517-ben visszatért Németországba, számos gyalázó és gúnyoló iratot adott ki Ulrik, württembergi herceg ellen, aki Hutten testvérét kivégeztette; hű bajtársa lett Reuchlinnak Hogstraten és a kölni Domokos-szerzetesek ellen vívott harcában. Társszerzője volt az Epistolae obscurorum virorum című maró gúnyiratnak, a Trinitas romana című írásában pedig élesen kikelt a német nemzetnek a római kúria által való elnyomatása ellen és buzdította honfitársait a Luther által indított mozgalomhoz való csatlakozásra. Sickingen grófhoz csatlakozott, ennek a birodalom fejedelmei ellen indított harci vállalatát hathatósan támogatta (1522), de annak bukása után menekülni kellett neki is és a Zürichi-tó egyik szigetén szegényen, a szabadság diadalába vetett reményén kívül, mindenkitől elhagyatva halt meg.

Sickingennel együtt szobrot emeltek neki. Műveit kiadta Bücking (7 kötet), költeményeit Münch, dialógusait David Strauss (ném. ford.). Életrajzát megírták: David Strauss Dávid (2. kiad. 1871); H. Putz (neuer Plutarch IV. 1876); Szamatólski, Hutten's deutsche Schriften (1891).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]