Ulrich von Hutten

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ulrich von Hutten
Hutten.jpg
Ulrich von Hutten (Erhard Schön fametszete, 1522 körül)
Született 1488. április 21.
Steckelbergi vár
Elhunyt 1523. szeptember 1. (35 évesen)
Ufenau
Foglalkozása humanista
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ulrich von Hutten témájú médiaállományokat.

Ulrich von Hutten (Steckelbergi vár, 1488. április 21.Ufenau, 1523. szeptember 1.) a németországi humanizmus egyik képviselője és a reformáció egyik úttörője.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fuldai zárdából, ahol nevelkedett, 16 éves korában megszökött. Az erfurti, kölni, odera-frankfurti egyetemeken humanisztikus tanulmányokkal foglalkozott, majd atyja kivánságára a paviai és bolognai egyetemekre ment a jogtudományt tanulni (1512). Itt töltött egyetemi évei alatt már ismertté vált, mint több gúnyoros tartalmú költemény szerzője, mégis a császár seregében kellett közvitézként szolgálnia. 1517-ben visszatért Németországba, számos gyalázó és gúnyoló iratot adott ki Ulrik, württembergi herceg ellen, aki Hutten testvérét kivégeztette; hű bajtársa lett Reuchlinnak Hogstraten és a kölni Domokos-szerzetesek ellen vívott harcában. Társszerzője volt az Epistolae obscurorum virorum című maró gúnyiratnak, a Trinitas romana című írásában pedig élesen kikelt a német nemzetnek a római kúria által való elnyomatása ellen és buzdította honfitársait a Luther által indított mozgalomhoz való csatlakozásra. Sickingen grófhoz csatlakozott, ennek a birodalom fejedelmei ellen indított harci vállalatát hathatósan támogatta (1522), de annak bukása után menekülni kellett neki is és a Zürichi-tó egyik szigetén szegényen, a szabadság diadalába vetett reményén kívül, mindenkitől elhagyatva halt meg.

Sickingennel együtt szobrot emeltek neki. Műveit kiadta Bücking (7 kötet), költeményeit Münch, dialógusait David Strauss (ném. ford.). Életrajzát megírták: David Strauss Dávid (2. kiad. 1871); H. Putz (neuer Plutarch IV. 1876); Szamatólski, Hutten's deutsche Schriften (1891).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]