Ufenau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A sziget kikötője

Ufenau Svájc legnagyobb szigete Zürichi tavon. Ez a sziget a vele szomszédos Lützelauval a Schwyz kantonbeli Pfäffikon közelében található. Eredeti nevét Ufnau kolostora újra használja, noha általánosan az Ufenau megnevezés terjedt el.

Ufenau fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hüttensee - 11.08.2001 - Bild-06.JPG

Területe:112 645 m². Hosszúsága (keleti-nyugati irányban): 470 m. Szélessége: 220 m.
Távolsága Rapperswil-Jonától: 2,5 km, Pfäffikon SZ-től: 0,9 km.

A sziget Freienbach községhez tartozik és Einsiedeln kolostor tulajdona. Idillikus fekvése, a táj szépsége és biológiai sokszínűsége, valamint a kivételesen ritka kultúrtörténeti folyamatossága miatt Ufenau Svájcban egyedülálló védelmet élvez: A sziget a nemzeti jelentőségű táj- és természeti emlékművek szövetségi leltárában az 1405-ös számú „Frauenwinkel-Ufenau-Lützel“ tagja valamint a nemzeti jelentőségű és kiemelt szépségű lápok nemzeti inventárjának 351-es sorszámú „Frauenwinkel“ nevű részének tagja. A „nemzeti jelentőségű településkép Ufenau“ a svájci védett településképek leltárában (ISOS) is szerepel. A Frauenwinkel védelméről szóló rendeletben meghatározottak alapján Ufenau táj- és természeti kincsei Schwyz kanton különleges védelmét élvezi.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történelmi Szt.Péter templom a 19. szd.-ban
A templom, a sziget egyik látványossága

Már a római korban is állt a szigeten egy gall-római templom, amelynek alapjai a Szent Péter templom alapfalába építve maradtak fent. A szigeten az első templomot valószínűleg Kr.u. 500-ban, a mai Szent Márton kápolna helyén építették. A 10. században Regelinda sváb hercegnő építtette a Szent Péter templomot, mellette lakóházzal, ahol legkisebb fiával, a később szentté avatott Adalrichhel élt. Adalrich 973-ban a szigeten halt meg. Relikviái az 1712-es Toggenburgi háborúig a Szent Péter templom egyik ereklyetartójában voltak elhelyezve. 965 január 23-án I. Ottó császár Ufenaut Einsiedeln kolostornak adományozta. Amikor a Helvét köztársaság alatt rövid időre az összes kolostort bezárták, Linth kanton a szigetet egy magánszemélynek adta el. A Mediációs alkotmánnyal Einsiedeln kolostora ismét működni kezdett, és 1805-ben visszavásárolta a szigetet.

1523. augusztus 29-én Ufenau szigetén halt meg a humanista Ulrich von Hutten. A szigetet Conrad Ferdinand Meyer Hutten utolsó napjai című versciklusában is megemlíti.

Látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az 1141-ben épített Szent Péter és Pál templom
  • A Szent Márton kápolna
  • Ulrich von Hutten sírja

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ufenau témájú médiaállományokat.