Töbör-alji-hasadék
| Töbör-alji-hasadék | |
 | |
| A Töbör-alji-hasadék bejárata | |
| Hossz | 24 m |
| Mélység | 8 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 8 m |
| Tengerszint feletti magasság | 497 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Bódvaszilas |
| Földrajzi táj | Aggteleki-karszt |
| Típus | zsomboly |
| Barlangkataszteri szám | 5452-67 |
| Elhelyezkedése | |
 Töbör-alji-hasadék
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 33′ 48″, k. h. 20° 43′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 48″, k. h. 20° 43′ 22″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Töbör-alji-hasadék témájú médiaállományokat. | |
A Töbör-alji-hasadék az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. A legnagyobb bejáratú alsó-hegyi barlang.
Leírás
Az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcsától körülbelül fél kilométerre, fokozottan védett területen nyílik. A Jóbarát-zsomboly felől megközelítve, a piros T jelzésű turistaösvénytől, másnéven zsombolyos tanösvénytől balra lévő töbör aljának út felőli, délkeleti részén van könnyen észrevehető nagy bejárata. A Jóbarát-zsombolytól északnyugatra található. Ebben a töbörben nyílik a Cickány-zsomboly és a Gőte-zsomboly is. A XII.43.4. számú határkőtől délre 700 méterre helyezkedik el. Bejáratának függőleges tengelyiránya. A legnagyobb bejáratú alsó-hegyi barlang.
A töbörfenék oldalához közelebb eső részen található hasadékban kényelmesen le lehet sétálni a zsomboly aljára, ahol teljesen világos van a nagy méretek miatt. Az aljzat csaknem vízszintes a kisebb-nagyobb sziklatömböktől eltekintve. A moha vastagon borítja a falakat. A zsombolytorzó jellege alapján csak szakadékdolinának minősíthető. Vízszintes kiterjedése 25 méter.
Előfordul az irodalomban Névtelen-zsomboly (Nyerges 1997), Névtelen zsomboly (Vlk 2016), Töböralji-hasadék (Kordos 1984), Töbörfenéki-zsomboly (Kósa 1992) és V/20 (MAFC 2008) neveken és jelzettel is. Névtelen-zsombolynak hívják a Nászút-barlang melletti barlangot is. 2016-ban volt először Töbör-alji-hasadéknak nevezve a barlang az irodalmában.
Kutatástörténet
1977-ben a Promontor SE Barlangkutató Csoport kutatott egy Névtelen-zsomboly nevű barlangot a Nászút-barlang mellett, de a kutatott barlang nem a Töbör-alji-hasadék. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Töböralji-hasadék néven és térképen van helye feltüntetve. Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye beszakadásként és a 20. oldalon meg van említve.
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének barlangjairól, amelyen a 8 méter mély Névtelen-zsomboly az 50. legmélyebb. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt.
A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 8 méter mély barlangként szerepel és a füzetben megjelent egy ismeretlen készítési idejű, valamint készítőjű barlangtérkép, amelyen a barlang alaprajza és függőleges hosszmetszete vannak ábrázolva. A verseny egyik lehetséges felszíni érintőpontja volt.
2012-ben Luděk Vlk mérte fel és a felmérés alapján rajzolta meg alaprajz térképét és hosszmetszet térképét. 2015-ben a Barrandien Barlangkutató Csoport megállapította, hogy a Névtelen zsomboly és a Töbör-alji-hasadék ugyanaz a barlang.
Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent a 2012-ben készült alaprajz térkép és 2012-ben készült hosszmetszet térkép. A könyvben az olvasható, hogy ismeretlen hosszú, 12 méter mély és 497 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye.
Irodalom
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276., 283. old.
- Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 20., 23. old.
- Kósa Attila: Nyolcvan év az Alsó-hegyen. (Még egy szó a zsombolyokról). Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 11. old.
- MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 2., 4., 21–22. old.
- Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 27., 45., 46. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Nyerges Miklós: VI. Lakatos Kupa. MKBT Tájékoztató, 2000. január–február. 8. old.
- Regős József: Beszámoló a Promontor SE Barlangkutató Csoportjának 1977. évi munkájáról. MKBT Beszámoló, 1977. 245. old. (Nem erről a Névtelen-zsombolyról van szó benne.)
- Regős József: Beszámoló a Promontor SE Barlangkutató Csoportjának 1977. évi munkáiról. Kézirat, 1978. január 16. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.) (Nem erről a Névtelen-zsombolyról van szó benne.)
- Luděk Vlk: Report from Alsó hégy exploration 2015. Kézirat. Prága, 2016. január 23. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 141. oldal és a mellékelt térképen jelölve a helye
- –: Cickány-zsomboly leírás. Kézirat. (Szerzőnév és dátum nélkül.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- –: Gőte-zsomboly leírás. Kézirat. (Szerzőnév és dátum nélkül.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
További információk
- Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Névtelen-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
- Országos Barlangnyilvántartás
