Tóthfalussy Béla (újságíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Holaci (vitalap | szerkesztései) 2021. április 14., 20:33-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Tóthfalussy Béla
Horváth László felvétele
Horváth László felvétele
Született1928. június 11.
Szatmárnémeti
Elhunyt2021. március 25.[1][2][3] (92 évesen)
Nemzetiségemagyar
HázastársaT. Veress Éva
Foglalkozásaújságíró, politikus, rádiós, televíziós, műfordító
A Wikimédia Commons tartalmaz Tóthfalussy Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tóthfalussy Béla (Szatmárnémeti, 1928. június 11.2021. március 25.) erdélyi magyar újságíró, politikus, rádiós, televíziós, műfordító, T. Veress Éva (1939) férje.

Életútja, munkássága

A szatmárnémeti Kereskedelmi Középiskolában érettségizett, majd postatiszti szaktanfolyamot végzett Nagyváradon. 1944-ben magyar királyi postatiszt volt, majd otthagyta a postát és elvégezte Szatmárnémetiben a Kereskedelmi Középiskolát (1948). 1948–52 között mérlegképes könyvelő, majd főkönyvelő volt; katonai szolgálatának letöltése után az Unio gyárban esztergályos szakmunkás. Mérnök szeretett volna lenni, de kiemelték a termelésből és Bukarestbe irányították, ahol elvégezte a külpolitikai főiskolát, s a román külügyminisztérium munkatársaként 1953-ban mint nagykövetségi attasé került a budapesti román követségre. 1955–56-ban Románia konzulja, majd referensi beosztást tölt be.

Saját kérésére a bukaresti rádió és tv magyar adásához kerül, amelynek 1959-től 1972-ig főmunkatársa. Ebben az időszakban több figyelemre méltó tv-filmet készített: A tegnapi és mai Temesvár, A székelyföldi borvizekről, A fa útja, ezenkívül portréfilmet Olosz Lajosról és Veress Istvánról, néprajzi dokumentum értékű riportfilmet egy magyardécsei lakodalomról. Közben földrajz–történelem szakos tanári diplomát szerzett a bukaresti Pedagógiai Főiskolán (1967), s azt kiegészítve, történelem szakos egyetemi diplomát a bukaresti egyetemen (1971).

1972-ben Kolozsvárra költözve, az itteni rádió magyar adásának főmunkatársa a stúdió felszámolásáig (1985). Nagyon sok erdélyi faluban fordult meg, mezőgazdasági, ipari és közművelődési rádióriportjai népszerűek voltak. A kolozsvári rádió újraindításakor (1989. december 24.) annak külső munkatársa lesz, s itt dolgozik 1990 júniusáig. 1991–94-ben a Kertbarátok Lapjának főszerkesztője, 1994–96 között az Erdélyi Gazda szerkesztőségi főtitkára, közben 1992–97 között a Kertbarátok Egyesületének ügyvezetője.

Cikkeit a Szabadság, az Előre, a Kertbarátok Lapja, az Erdélyi Gazda és a Szabad Föld közölte.

Bajor Andorral Vasile Rebreanu és Romulus Guga több színdarabját fordította románból; ezek a kolozsvári Rádióban hangzottak el; fordítóként munkatársa volt a Kortárs román drámák (Bukarest, 1983) c. kötetnek.

Jegyzetek

  1. Családi gyászjelentés (a halál pontos dátumával)
  2. Gyászjelentés, Szabadság, 2021. március 27.
  3. Életének 93. évében elhunyt Tóthfalussy Béla

Források

További információk

  • Somai József: Levélbontó – Tóthfalussy Béla 85 éves, Szabadság, 2013. június 21. Online hozzáférés
  • Makkay Józaef: Az erdélyi magyar falu krónikása, Erdélyi Gazda, 2018/6.