Tófalvi Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést AtaBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2021. február 14., 03:51-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (→‎Források: források --> jegyzetek AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Tófalvi Gyula
A Magyar Űrkutatási Iroda 1. igazgatója
Hivatali idő
1992. január 6. – 1997
ElődBay Attila, az MTA Interkozmosz Tanácsa titkáraként
UtódBoth Előd

Született1927. november 3.
Kispest
Elhunyt2003. május 14. (75 évesen)
Budapest

Foglalkozásvillamosmérnök
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1950–1954)

Díjak
A Wikimédia Commons tartalmaz Tófalvi Gyula témájú médiaállományokat.

Tófalvi Gyula (Kispest, 1927. november 3.Budapest, 2003. május 14.) Kossuth-díjas mérnök.

Élete[szerkesztés]

Közgazdász szeretett volna lenni, de az egyetem második évében szakot kellett változtatnia. 1950-ben felvették a Műegyetemre, ahol 1954-ben villamosmérnöki oklevelet szerzett. Még ebben az évben az Elektromechanikai Vállalatnál (EMV) fejlesztőmérnök lett.

1958-ban elnyerte a brüsszeli Világkiállítás Nagydíját (Grand-Prix) az IRX-típusú ionoszférakutató berendezés kifejlesztéséért. (A fejlesztőcsapatnak 4 tagja volt, többek között Halmágyi Tibor is.) A következő évben Kossuth-díj II. fokozatot kapott a fenti sikerért (megosztva). Ebben az évben az első magyar televízióadó és antennarendszere fejlesztési munkálatainak irányítását végezte (az EMV keretében). A berendezés 1960-ban készült el.

1960-as évek végén a színes televízió adóberendezések fejlesztésén dolgozott. 1965-ben az EMV főmérnökévé nevezték ki. 1968-ban elkészült a lakihegyi Kossuth adó új berendezése, majd megkezdődött a jászberényi rövidhullámú adóállomás fejlesztése. Az ezzel kapcsolatos antenna- és tápvonalrendszerek munkája alapján lett a műszaki tudományok doktora, majd 1974-ben a műszaki tudományok kandidátusa. A következő évben elkészült a sokáig megbízhatóan működő budapesti színes UHF tévéadó. 1975-ben saját kérésére megvált az EMV-től.

1975-1980 között a Magyar Híradástechnikai Egyesülés műszaki elnökhelyetteseként fejlesztőmunkát végzett. 1980-ban a Távközlési Kutató Intézet tudományos igazgatója lett. 1992-1997 között a Magyar Űrkutatási Iroda alapítója és ügyvezető igazgatója, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke volt. Emellett 1983-tól a Híradástechnika című lap főszerkesztője és 1984-ben a Híradástechnikai Tudományos Egyesület, a HTE főtitkára, majd később elnöke volt. A Budapesti Műszaki Egyetemen címzetes egyetemi tanárként dolgozott, adástechnikai szakmérnököket képzett. A Magyar Mérnökakadémia egyik alapító tagja volt.

1992-től 1997-ig a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatói posztját látta el.

Naplójából Érik a fény címmel játékfilm készült.

2003. május 14-én hunyt el, a pestszentlőrinci temetőben nyugszik.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Könyvei[szerkesztés]

  • Mérnök vagyok (1989)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Elődje:
a cím nem létezett
Bay Attila
az MTA Interkozmosz Tanácsának a titkára
A Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója
1992 – 1997
Utódja:
Both Előd