Tiszakirva
| Tiszakirva (Крива) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Huszti járás |
| Község | Huszt község |
| Rang | község |
| Irányítószám | 90412 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 298 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 10′ 21″, k. h. 23° 14′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 21″, k. h. 23° 14′ 00″ | |
 Tiszakirva
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Tiszakirva, ukrán nyelven Крива község Ukrajnában, a Kárpátalján, a Huszti járásban.
Fekvése
Az Avas-hegység északi részén, Tisza bal partján, Huszttól délnyugatra, Rákospatak és Sósfalu közt fekvő település.
Története
A településen és környékén 1865-ben feljegyzett ismerebb helynevek: Borkut füzes, Czerkuni füzes, Füzes, Kimás patak, Lunka patak, Lunka, Niemecze, Novodericza, Sárhegy, Tisza folyam, Tisza folyamág, Záhoroda. Csarda, Csonka sziget, Hluboki Járok, Kerte, Kimás potok, Krivszky verch, Lunka potok ~ Lunka Bach, Lunka, Niemecze, Novatericza, Sahoroda, Sárhegy, Sc. Nicolai (templom). 1909-ben feljegyzett helynevek: Csárda, Csonkás, Csucskó, Fűzes, Kecskeszállás, Kimás patak, Kis-Tisza, Legelő, Lunka patak, Lunka, Novodericza, Szár-hegy, Szikla (Kaminecz), Templom füzes, Tisza folyó, Tiszaág, Vízköz.
A trianoni békeszerződés előtt Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.
1910-ben 576 lakosából 10 magyar, 32 német, 534 ruszin volt. Ebből 543 görögkatolikus, 32 izraelita volt.
Források
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Sebestyén Zsolt: Kárpátalja településeinek történeti helynevei [1]
