Thamnophilus caerulescens
Thamnophilus caerulescens | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Thamnophilus caerulescens Vieillot, 1816 | ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
![]() | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Thamnophilus caerulescens témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Thamnophilus caerulescens témájú médiaállományokat és Thamnophilus caerulescens témájú kategóriát. |
A Thamnophilus caerulescens a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Louis Jean Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1816-ban.[3]
Alfajai
- Thamnophilus caerulescens melanochrous – (P. L. Sclater & Salvin, 1876)
- Thamnophilus caerulescens aspersiventer – (d’Orbigny & Lafresnaye, 1837)
- Thamnophilus caerulescens dinellii – (Berlepsch, 1906)
- Thamnophilus caerulescens paraguayensis – (Hellmayr, 1904)
- Thamnophilus caerulescens gilvigaster – (Pelzeln, 1868)
- Thamnophilus caerulescens caerulescens – (Vieillot, 1816)
- Thamnophilus caerulescens ochraceiventer – (Snethlage, 1928)
- Thamnophilus caerulescens cearensis – (Cory, 1919)
Előfordulása
Argentína, Bolívia, Brazília, Paraguay, Peru és Uruguay területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdők, lombhullató erdők és cserjések, valamint folyók és patakok környéke. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 14–16 centiméter, testtömege 15–24 gramm.[3]
![]() |
![]() |
Életmódja
Egyedül vagy párban fordul elő, főleg az aljnövényzetbe. Elsősorban rovarokkal és más ízeltlábúakkal táplálkozik, de eszik magokat és gyümölcsöket is.
Szaporodása
Szaporodási időszaka függ az elterjedési területtől. Fészke szőtt, csésze alakú. Fészekalja 2–3 tojásból áll, melyet mindkét szülő költ.
![]() |
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. január 20.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. január 20.)
- ↑ a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. január 20.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. január 19.)