Természettudományi Könyvkiadó Vállalat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. április 1., 13:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Természettudományi Könyvkiadó Vállalat
(könyvsorozat)
A Természettudományi Könyvkiadó Vállalat egy kötetének borítódísze (a képen: Heller Ágost: A physika története a XIX. században I–II., 1891–1902)
A Természettudományi Könyvkiadó Vállalat egy kötetének borítódísze
(a képen: Heller Ágost: A physika története a XIX. században I–II., 1891–1902)

Szerzőtöbb szerző
Első kiadásának időpontja18721946
Nyelvmagyar
Témakörtermészettudományok
Műfajmonográfiák, tanulmányok sorozata
Részei130 kötet
Kiadás
Magyar kiadásKirályi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest
Külső hivatkozásREAL-EOD – az MTA Könyvtárának Repozitóriuma
A Wikimédia Commons tartalmaz Természettudományi Könyvkiadó Vállalat témájú médiaállományokat.

A Természettudományi Könyvkiadó Vállalat a 19. század második felének és a 20. század első felének egyik jelentős magyar tudományos könyvsorozata.

Története, jellemzői

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat 1841-ben jött létre, és az általa indított Természettudományi Közlöny nagy sikere hívta életre a Természettudományi Könyvkiadó Vállalatot Dapsy László indítványára 1870-ben. Új közönségét — hiszen a Kiadóvállalat könyvei rendes könyvkereskedői forgalomba nem kerültek — a Közlönyhöz hasonlóan ugyancsak azzal hódította meg, hogy kiadványai tartalom, alak és nyelvezet dolgában az ismeretterjesztő munkálkodás példaképei tudtak lenni. Itt jelentek meg a „természettudományok századának" úttörő nagy munkái magyar fordításban. Darwin, Helmholtz, Reclus, Brehm, Stein, Poincaré világképet formáló műveit a Könyvkiadó Vállalat ismertette meg a művelt magyar közönséggel. 1872-től 1928-ig 50 fordított és 35 eredeti, összesen 85 művel 95 kötetben gazdagította a magyar természettudományi irodalmat. Itt jelentek meg a magyar tudósok műveinek válogatott sorozatai is. Hermann Ottó legjelesebb műveit a Könyvkiadó Vállalat adta át a nyilvánosságnak. Lóczy Lajos világirodalmi jelentőségű Kínai birodalmát, Almássy György ázsiai vándorútját és Stein Aurél egyik legérdekesebb felfedezését, a Belsőázsiai romvárosokat innen ismerte meg a magyar közönség. Felbecsülhetetlen azoknak a tudományos monográfiáknak az értéke, amelyek jórészt országos támogatással, mint külön kiadványok jelentek meg. Bartsch, Dada, Entz, Francé, Herman, Horváth, Kohaut, Pungur, Zimmermann zoológiai; Filarszky, Hazslinszky, Hollós, Simonkai botanikai; Hidegh, Inkey, Kerpely, Krenner, László, Maderspach, Pethő, Primics, Szádeczky, Toborffy ásványtani és geológiai; Hegyfoky, Héjjas, Róna, Schenzl meteorológiai és geofizikai munkái Magyarország természeti viszonyainak megismerése céljából nélkülözhetetlen forrásmunkák.[1]

A sorozat az 1940-es évekig jelent meg, és nagy számú geológiai, mineralógia, csillagászati, meteorológiai, biológiai, fizikai, technikai; sőt néprajzi és tudománytörténeti műveket foglalt magában. A nemritkán 6–700 oldalas kötetek sokszor fényezett papíron, számos képmelléklettel, sorozatdíszítéssel, illetve az 1900-as évek elejétől kötetenként különböző díszítéssel kerültek forgalomba.

A korabeli társadalomtudományi témakörű művek a A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalatnál jelentek meg.

Fakszimile és elektronikus kiadások

A teljes sorozatnak csak csekély része, néhány kötet jelent meg új, fakszimile kiadásban – különböző kiadóknál – az 1980-as évektől:

  • Rapaics Raymund: A magyarság virágai, Állami Könyvterjesztő Vállalat, Budapest, 1986
  • Wagner János: Magyarország virágos növényei, Állami Könyvterjesztő Vállalat, Budapest, 1988
  • Herman Ottó: A magyar halászat könyve, Aréna Kiadó, Budapest, 1991
  • Schmidt Sándor: A drágakövek, Novorg Kft., Budapest, 1991
  • Abafi-Aigner Lajos: Magyarország lepkéi, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990-es évek
  • Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Szekszárd, 1998
  • Herman Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse, Históriaantik Könyvesház, Budapest, 2011
  • Dr. Alfred Lehmann: Babona és varázslat, Hermit Könyvkiadó Bt., 2015

A sorozat kötetei

A sorozat a jelenleg fellehető források alapján a következő köteteket tartalmazta kiadási sorrendben:

  • 1. Bernhard von Cotta: A jelen geológiája, 1872
  • 2–3. Charles Darwin: A fajok eredete, 1873–1874
  • 4. Th. H. Huxley: Előadások az elemi élettan köréből, 1873
  • 5. John Tyndall: A hő mint a mozgás egyik neme, 1874
  • 6. H. Helmholtz: Népszerű tudományos előadások I–II., 1874
  • 7. Természettudományi értekezések Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni, Virchow népszerű munkáiból, 1875
  • 8. Proctor Richard: Más világok mint a mienk, 1875
  • 9–10. John Lubbock: A történelem előtti idők I–II., 1876
  • 11. Greguss Gyula összegyűjtött értekezései: emlékbeszéddel Greguss Ágosttól, 1876
  • 12. Johnson W. Sámuel: Hogy nő a vetés: kézi könyv a növény chemiai alkatáról, szerkezetéről és életéről, mezőgazdasággal foglalkozók számára, 1876
  • 13. Smith Edward: A tápszerek, 1877
  • 14. Népszerű természettudományi előadások Faraday, Helmholtz és Pettenkofer munkáiból, 1878
  • 15. Johnson W. Sámuel: Miből lesz a termés: kézi könyv a légkörről és a talajról gazdasági növények táplálása szempontjából, 1878
  • 16–17. Elisée Reclus: A föld és életjelenségei I–II., 1879–1880
  • 18. Erismann Frigyes: Népszerü egészségtan, 1880
  • 19. Topinard Pál: Az anthropológia kézi könyve, 1881
  • 20–21. Czógler Alajos: A fizika története életrajzokban I–II., 1882
  • 22. Emery Henry: A növények élete: a növényvilág leírása a nagyközönség használatárav, 1883
  • 23–24. Charles Darwin: Az ember származása és az ivari kiválás I–II., 1884
  • 25. Guillemin Amédée: A mágnesség és elektromosság, 1885
  • 26. Lóczy Lajos: A khinai birodalom természeti viszonyainak és országainak leírása, 1886
  • 27–28. Herman Ottó: A magyar halászat könyve I–II., 1887
  • 29. Krümmel Otto: Az óczeán, 1888
  • 30. Ilosvay Lajos: A chemia alapelvei, 1888
  • 31. Herman Ottó: A halgazdaság rövid foglalatja, 1888
  • 32 Kirándulók zsebkönyve: utmutatás ásvány- és földtani gyüjtésekre, magasságmérésekre, állat- és növénytani megfigyelésekre és gyüjtésekre, 1888
  • 33. Heller Ágost: Az időjárás, 1888
  • 34. Hartmann Róbert: Az emberszabásu majmok és szervezetök, 1888
  • 35. Darvai Móric: Üstökösök és meteorok, 1888
  • 36. Csopey LászlóKuppis József: A világforgalom, 1889
  • 37. Lubbock John: A virág, a termés és a levél, 1889
  • 38. Houzeau J. C.: A csillagászat történelmi jellemvonásai, 1889
  • 39. Simonyi Jenő: A sarkvidéki felfedezések története, 1890
  • 40. Rudolf trónörökös: Tizenöt nap a Dunán, 1890
  • 41–42. Schmidt Sándor: A drágakövek I–II., 1890
  • 43. Gothard Jenő: A fotográfia: gyakorlata és alkalmazása tudományos célokra, 1890
  • 44. Reclus Elisée: A hegyek története, 1891
  • 45–46. Heller Ágost: A physika története a XIX. században I–II., 1891–1902
  • 47. Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félévszázados jubileumára, 1892
  • 48. Brehm Alfred E.: Az Északi-sarktól az Egyenlítőig: népszerű előadások, 1892
  • 49. Wartha Vincze: Az agyagipar technológiája, 1892
  • 50. Herman Ottó: Az északi madárhegyek tájáról, 1893
  • 51. Szabó József: Előadások a geológia köréből, 1893
  • 52. Candolle Alphonse de: Termesztett növényeink eredete, 1894
  • 53. Reclus Elisée: A patak élete, 1894
  • 54. Graber Vitus: Az állatok mechanikai műszerei, 1895
  • 55–56. Antonio Róiti: A fizika elemei I–II., 1895
  • 57. Klug Nándor: Az érzékszervek élettana, 1896
  • 58. Thanhoffer Lajos: Előadások az anatómia köréből, 1896
  • 59. Schmidt F.: A gyakorlati fotográfozás kézikönyve, 1897
  • 60. Keller Konrád: A tenger élete: botanikai toldalékkal Cramer Károlytól és Schinz Hanstól, 1897
  • 61. Freycinet C. de: A természettudományi megismerés alapjai: analizis, mechanika, 1898
  • 62. Tissié Ph.: Az elfáradás és a testgyakorlás, 1898
  • 63. Laufenauer Károly: Előadások az idegélet világából, 1899
  • 64. Alföldy Dénes: A meteorológiai műszerek és elemek, 1899
  • 65–66. Lehmann Alfréd: Babona és varázslat I–II., 1900
  • 67. Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról, 1901

Képtár

Jegyzetek

  1. Királyi Magyar Természettudományi Társulat – tegnap és ma. Emlékfüzet, Királyi Magyar Természettudományi Társulat kiadása, Budapest, 1937, 25–28. o. [1]

Források

Kapcsolódó szócikkek