Tengeri legyező
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A természetes élőhelyén
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Eunicella verrucosa (Pallas, 1766) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tengeri legyező témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tengeri legyező témájú kategóriát. |
A tengeri legyező (Eunicella verrucosa) a virágállatok (Anthozoa) osztályának szarukorallok (Alcyonacea) rendjébe, ezen belül a Gorgoniidae családjába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
A tengeri legyező az Atlanti-óceán európai partjainál él, Írországtól a Golf-áramlat mentén egészen Észak-Afrikáig, valamint a Földközi-tengerben. A gyűjtögetők és a tengerek szennyezettsége miatt, az állománya visszaszorult.
Megjelenése[szerkesztés]
Ennek a szarukorallnak a terjedelme legfeljebb 40 centiméter, magassága pedig 30 centiméter. A tengeri legyező nem egy állat, hanem több korallpolipból álló kolónia. Egy korallpolip magassága 3-5 milliméter. A korallpolip úgy néz ki, mint egy kis aktínia. Összeköttetésben van a tengeri legyező ágaival és a belsejében lévő csőrendszerrel. A korallpolipok a táplálkozáshoz kinyílnak, máskor összezárulnak. Nyolc tapogatókar válik láthatóvá, amikor a korallpolip kinyílik. Ezeken csalánsejtek helyezkednek el. A koralltelepet a tengelyváz „lába” rögzíti a sziklához.
Életmódja[szerkesztés]
A tengeri legyező kizárólag a tengerben él, 10-200 méteres mélységben sziklán vagy más kemény felületen. Az állat apró planktonikus szervezeteket és szerves törmeléket szűr ki a vízből. Rajta az evezőlábú rákokhoz (Copepoda) tartozó Lamippella faurei és Stockmyzon mucronipes élősködnek. Az állat a 30 év feletti kort is megéri.
Szaporodása[szerkesztés]
Ez az élőlény kétféleképpen szaporodhat. Az ivartalan szaporodás esetében, bimbózással új korallpolipok keletkeznek. Az ivaros szaporodás esetében, a korallpolipok spermiumot lövellnek ki. A megtermékenyített petékből létrejövő lárvák letelepednek és új kolóniákat alkotnak.
Források[szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
- Eunicella verrucosa (Pallas, 1766) WoRMS
- van Ofwegen, L.; Grasshoff, M.; van der Land, J. (2001). Octocorallia (excl. Pennatulacea), in: Costello, M.J. et al. (Ed.) (2001). European register of marine species: a check-list of the marine species in Europe and a bibliography of guides to their identification. Collection Patrimoines Naturels, 50: pp. 104–105
