Ugrás a tartalomhoz

Temminck-partfutó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Temminck-partfutó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Alrend: Scolapaci
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Alcsalád: Arenariinae
Nem: Calidris
Faj: C. temminckii
Tudományos név
Calidris temminckii
(Leisler, 1812)
Elterjedés
A Temminck-partfutó elterjedési területe   költőhely (nyáron)   költözési útvonal   telelőhely
A Temminck-partfutó elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Temminck-partfutó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Temminck-partfutó témájú médiaállományokat és Temminck-partfutó témájú kategóriát.

A Temminck-partfutó (Calidris temminckii) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Johann Philipp Achilles Leisler német természettudós írta le 1812-ben, a Tringa nembe Tringa Temminckii néven.[3] Egyes rendszertani munkák az Ereunetes nembe sorolják Ereunetes temminckii néven. Magyar és tudományos faji nevét Coenraad Jacob Temminck holland zoológusról kapta.

Előfordulása

[szerkesztés]

Skandináviában, Skóciában és Ázsia északi részén fészkel. Ősszel délre vonul, eljut Afrika közepéig. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres vendég, április-május és július-szeptember hónapokban.[5]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 13–15 centiméter, szárnyfesztávolsága 34–37 centiméteres, testtömege 15–36 gramm.[5] Háta és melle hamuszürke, lába feketés-barna, a fiataloké sárgásszürke.

Életmódja

[szerkesztés]

Rovarokat, férgeket, rákokat és puhatestűeket keresgél a vízparton.[5]

Szaporodása

[szerkesztés]

Fészkét júniusban, víz közelébe az alacsony növényzet közé rejti. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 21–22 napig kotlik. A fiókák 15–18 nap múlva tudnak repülni.[5]

Fészke, tojásaival

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. július 24.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. július 24.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. július 24.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. július 24.)
  5. a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2022. július 24.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]