Tatai madártalálkozó

A tatai madártalálkozó Magyarország egyik különleges természeti és természetvédelmi jelensége és eseménye.

A tatai Öreg-tavon késő ősszel több ezer vadlúd találkozik, hogy itt teleljenek, ha nem túl hideg a tél. A vadludak mellett számos más madár is látogatja az Öreg-tavat.

Tata[szerkesztés]

Bővebben: Tata

Tata Komárom-Esztergom vármegye egyik kisvárosa, közel 25 000 lakossal.^[1]^[2]

I. e. II. századtól lakott vidék, amikor a rómaiak a mai Tatához közeli Ószőnyben katonai tábort létesítettek.^[2]

Tatát 1954-ben nyilvánították várossá. Fejlődése ekkor indult el.^[2]

Napjainkban főként a „vizek városaként” is ismerik a várost körülvevő kis tavak miatt, és nem utolsóként az Öreg-tó miatt.

Ismert még az olimpikonok edzőtáboráról is.

A 220 hektáros Öreg-tó Magyarország legrégebbi - közel hétszáz éves - mesterséges halastava. Különlegessége abból adódik, hogy a számos kultúrtörténeti emléket felvonultató belvárosban helyezkedik el.

Árvízvédelmi, halászati, üdülési, és természetvédelmi funkciója miatt ez a térség legsokoldalúbban használt tava.

A téli időszakban leeresztésre kerülő tó sekély vízén és zátonyain naponta több tízezer lúd és egyéb vízimadár is megpihen. Ha nem túl hideg a tél, akkor itt telelnek.

Az Öreg-tó nemzetközi egyezménnyel védett terület. A ramsari egyezmény^[3] oltalma alatt álló tartozó tó az Európai Unió természetvédelmi-ökológiai hálózatának hazai alapját jelentő Natura 2000-hálózat része.

Tatai Vadlúd Sokadalom[szerkesztés]

2001 óta november végi napokon Tata városa a „Tatai Vadlúd Sokadalom” elnevezésű ünnepség keretén belül köszönti az ideköltöző madarakat.

MME KEM csoportja, a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület, és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága rendezésében gazdag programot kínál a természetszerető látogatóknak.^[4]

Az Öreg-tavon és annak tágabb térségében késő ősztől ezres nagyságrendben vonul és telel a vetési vadlúd.

Az első példányok szeptember végén vagy október első napjaiban jelennek meg, majd október 20-a után már százas, míg november 5-e után ezres nagyságrendben látható egészen március elejéig, amennyiben a zord téli idő nem szorítja őket délebbre.

A vetési lúd kizárólag növényevő. Nálunk kukoricatarlón, gyepeken és őszi vetésű gabonaföldeken táplálkozik. A reggeli kihúzás után többnyire napközben is visszarepül egy alkalmas és nyugodt vízre inni, tollászkodni és pihenni, majd napnyugta előtt újra kirepül a táplálkozó területre. Sötétedés környékén indul vissza az éjszakázó helyre.^[4]

Ez a tatai látványosság változatos programot nyújt kicsiknek, nagyoknak, természetbarátoknak, és profi madarászoknak egyaránt.^[4]

Vadlúd és társai[szerkesztés]

A vadlúd fogalma tíznél is több fajt takar Európában. Nálunk a leggyakoribb a vetési lúd, és a nagy lilik.

Az öreg-tavat évtizedekig a vetési lúd egyik legfontosabb telelőterületeként emlegették. Az utóbbi években a nagy lilik aránya látványosan növekedni kezdett, és jelenleg részarányuk közel 80%. Hazánk egyetlen fészkelő vadlúdfaja, a nyári lúd, létszáma azonban alig haladja meg a néhány százat.

2011-ben rekord mennyiségű vadlúd gyűlt össze a tavon, számuk közel 50 000 volt.