Kis lilik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kis lilik
Anser erythropus.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 1 000 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Lúdformák (Anserinae)
Nemzetség: Valódi ludak (Anserini)
Nem: Anser
Faj: A. erythropus
Tudományos név
Anser erythropus
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kis lilik témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis lilik témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis lilik témájú kategóriát.

A kis lilik (Anser erythropus) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eurázsiában költ az északi erdőhatár közelében, télen délre vonul. A közeli rokon nagy liliknél valamivel délebbre, költőterületeik átfednek. Ahol mindketten előfordulnak, ott a nagy lilik a lapályokon, a kis lilik az utolsó hómezők közelében, a hegyekben, a sarki füzek és törpe nyírek között költ.

A Kárpát-medencében rendszeres vendég, néha áttelel.

Tajgák, erdők, kopár tundrák, kisebb tavak, mocsarak közelében tartózkodik.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hossza 53-66 centiméter, a szárnyfesztávolsága 120-135 centiméteres, testtömege 1600-2500 gramm. Olyannak tűnik, mint aközeli rokon nagy lilik (Anser albifrons) kisebb kiadása. Mivel a legnagyobb kis lilikek elérhetik egy kisebb nagy lilik méretét, ez nem biztos határozó bélyeg. Jellemző a rövid és magas fej, rövid és vöröses csőrrel. Feje és nyaka sötétszürke. Felső része sötétszürke, az alja világosabb. Farcsíkja, fara és alsó farkfedői fehérek. Szeme sötétbarna, csőre vörösessárga, lába élénk narancssárga. A szárny csúcsa a fark végét túlhaladja. Szemhéjának szélei élénk narancsszínűek. Szemeit már fiatal korában is sárga gyűrű veszi körül. A felnőtt madarak fehér homlokfoltja a csőrtől a szemek fölé nyúlik.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A költőterületen elsősorban zöld növényi részeket eszik, de nem veti meg a haszonnövényeket sem (kukorica, gabona). Vonuló madár. Vonuláskor a kis lilikek hullámzó vonalakba vagy V alakba rendeződnek. Leszállás előtt nagy magasságból lélegzetelállító zuhanórepülésbe kezdenek. A vándorcsapatokban „hág" kiáltásokkal tartják a kapcsolatot.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mohával, később pehelytollakkal is bélelt fészek többnyire hegyi tavak közelében fekszik. A fészkét a talajon, kisebb mélyedésbe készíti növényi anyagokból, pehelytollakkal bélelve. Csak a tojó költ, míg a gúnár a közelben őrködik. A költési időszak május-júniusban van. A fészekalja 4-5 sárgásfehér tojásból áll, melyen 25-28 napig kotlik. A kislibák rögtön kikelés után nagyon ügyesen járnak, ha fenyegetve érzik magukat, a vízbe menekülnek. A szárazon meglepően gyorsan futnak a lejtőn felfelé, és sziklahasadékokba vagy a bozótosba bújnak el. Szülők közösen gondozzák az utódokat, melyek 6 hét után már repülnek. Ekkor a családok csapatokba verődnek.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon 1982 óta fokozottan védett, eszmei értéke 1 000 000 Ft.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]