Tar Sándor
| Tar Sándor | |
| Élete | |
| Született | 1941. április 5. Hajdúsámson |
| Elhunyt | 2005. január 30. (63 évesen) Debrecen |
| Nemzetiség | magyar |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfajok | regény, elbeszélés |
| Fontosabb művei | A 6714-es személy, A te országod, Az áruló. Filmregény |
| Kiadói | Magvető Kiadó, Noran, litera.hu, Szépirodalmi Kiadó, Századvég Kiadó, Cégér, Határ könyvek |
| Irodalmi díjai | Darvas József-díj (1989) József Attila-díj (1997) Márai Sándor-díj (1998) |
Tar Sándor (Hajdúsámson, 1941. április 5. – Debrecen, 2005. január 30.) magyar író, szociográfus.
Tartalomjegyzék |
Pályája [szerkesztés]
Tar Sándor Hajdúsámsonban született 1941. április 5-én. Szegényparaszti családban nőtt fel, gyerekkorától megszállottan olvasott, verseket, történeteket írt. A debreceni gépipari technikumban érettségizett, végzettségét tekintve fegyver-, lőszer- és robbanóanyag-technikus volt, az orvosi műszergyárban 1992-ben bekövetkezett elbocsátásáig dolgozott, azután munkanélküliként tengette életét. 1991-tõl 1999-ig a Holmi szerkesztõbizottságának tagja volt. 2005 januárjában hunyt el debreceni otthonában.
Több tucatnyi elbeszélése, novellája látott napvilágot, de írt regényeket és szociográfiai munkákat is. Elbeszélései a perifériára szorult emberek sorsát örökítik meg, akiket maga alá gyűrt a kilátástalanság és a nyomor. A rendszerváltozás vesztesei ők: munkanélküliek, kiszolgáltatottak, betegek. Figurái többnyire egyszerű, tanulatlan emberek, ám gyakran ábrázol magasabb végzettséggel rendelkezőket is, akiket a valóság végül rádöbbent erőfeszítéseik haszontalanságára. Írói munkáját több díjjal is elismerték, többek közt József Attila-díjjal (1997) és Márai Sándor-díjjal (1998). Művei francia, finn és német kiadóknál is megjelentek.
Az író 1999-ben hozta nyilvánosságra, hogy 1978-tól a III/III-as ügyosztály besúgójaként tevékenykedett.[1] Számos személyt figyelt meg, többek között Kenedi János történészt is. Levélváltásukat az Élet és Irodalom közölte le. A levélváltást komoly vita követte a sajtóban.[2] Az ügynökmúltjáról szóló önéletrajzi ihletésű regénye Az áruló. Filmregény címmel jelent meg.[3]
Művei [szerkesztés]
- A 6714-es személy (elbeszélések, Magvető, Budapest, 1981)
- Mért jó a póknak? (elbeszélések, Szépirodalmi, Budapest, 1989)
- A te országod (válogatott és új novellák, Századvég, Budapest, 1993)
- Minden messze van (kisregény, Határ Könyvek, Debrecen, 1995)
- A mi utcánk (regény, Magvető, Budapest, 1995)
- Ennyi volt (novellák, Cégér, Budapest, 1993)
- Szürke galamb (regény, Magvető, Budapest, 1996)
- Lassú teher (novellák, Magvető, Budapest, 1998)
- Nóra jön (válogatott és új novellák, Magvető, Budapest, 2000)
- Az áruló. Filmregény (regény, Litera.hu, 2003)[4]
- A térkép szélén (elbeszélések, Magvető, Budapest, 2003)
- Az alku. Gonosz történetek (elbeszélések, Noran, Budapest, 2004)
- Te következel (válogatott elbeszélések, Magvető, Budapest, 2008) ISBN 9789631426809
Díjak [szerkesztés]
- 1976 – a Mozgó Világ szociográfiai pályázatának első díja
- 1981 – a legjobb első kötet díja
- 1985 – Déry Tibor-jutalom
- 1986 – Soros-ösztöndíj
- 1989 – A jövő irodalmáért díj
- 1989 – Darvas József-díj
- 1990 – Artisjus irodalmi díj
- 1992 – A Művészeti Alap irodalmi díja
- 1993 – Alföld-díj
- 1994 – Nagy Lajos-díj
- 1994 – Soros-ösztöndíj
- 1995 – Krúdy-díj
- 1997 – József Attila-díj
- 1998 – Márai Sándor-díj
Források [szerkesztés]
- Sütő Csaba András. „Tar Sándor (Íróportré)” (magyar nyelven). Szépirodalmi Figyelő 2005 (1). Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 24.
- Az áruló. Filmregény (magyar nyelven). litera.hu, 2003. április 3. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
- Tar Sándor (magyar nyelven). Kortárs Irodalmi Adattár. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Elhunyt Tar Sándor (magyar nyelven). Népszabadság, 2005. január 31. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
- ↑ Keresztury Tibor (2002. január 24.). „"Ebből nem lehet kijönni" (Tar Sándor író)” (magyar nyelven). Magyar Narancs XIV (3).
- ↑ Tar Sándor ügynökmúltjáról írt forgatókönyvet (magyar nyelven). index.hu, 2003. március 31. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
- ↑ Csak interneten jelent meg
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Hivatalos oldal (magyarul)
- Az áruló. Filmregény a Litera.hu-n
