Ugrás a tartalomhoz

Takáts János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést TurkászBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2018. augusztus 14., 12:39-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Takáts János
Született1813.
Kolos
Elhunyt1881. július 6.
Kézdivásárhely
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapedagógus,
távíró főigazgató
SablonWikidataSegítség

Takáts János, Takács (Kolos, 1813. – Kézdivásárhely, 1881. július 6.) református főiskolai tanár és az országos távíró főigazgatója.

Életútja

[szerkesztés]

Koloson kezdte tanulmányait és Nagyenyeden a Bethlen-kollegiumban folytatta. A természettudományokat előbb a bécsi politechnikán, majd a berlini egyetemen hallgatta; azután tanulmányozás céljából beutazta Európa nyugati államait. Mint kiváló fizikus 1845-ben a kolozsvári református főgimnáziumban kezdte meg nyilvános működését mint rendes tanár. 1849-ben a közmunka- és közlekedésügyi miniszteriumban működött mint titkár. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után bebörtönözték és csak nyolc évi fogság után bocsátották szabadon. Ekkor Pesten vállalt tanári állást a Szőnyi-féle magánintézetben s mint a természettudományi társulat titkára működött. 1856-ban Erdélybe ment, ahol ismét a kolozsvári református főgimnázium tanára és egyszersmind igazgatója lett. Az alkotmány helyreállításával Gorove István miniszter őt szemelte ki a táviróintézet vezetésére. 1867. július 15-én foglalta el távíró-főigazgatói állását. A táviróhálózatot oly irányban fejlesztette, hogy központja az ország fővárosa legyen. Főgondja volt a távirószolgálat megmagyarosítása. Érettségi vizsgát tett ifjakat édesgetett a távirószolgálatra és három hónapos távíró tanfolyamon képeztette ki őket. Képviselte Magyarországot a bécsi nemzetközi táviró értekezleteken. Hivatalos teendői mellett a közügyekben is tevékeny részt vett; a Földrajzi Társaságnál kiváló munkásságot fejtett ki; a Természettudományi Társulatnak tevékeny tagja és másodelnöke volt.

Cikkei a Budapesti Szemlében (IX. 1860. A villanytelegraphról, XVI. 1862. A nap világának vegytani hatása).

Munkája

[szerkesztés]
  • Tértan (Planimetria). Irta Meyer Károly. Kolozsvár, 1846. 124 ábrával. Ford. névtelenül. (Mértan I. része).

Szerkesztette a Természetbarát I. évfolyamát 1846-ban Berde Áronnal Kolozsvárt.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • A magyar posta története és érdemes munkásai. Szerk. dr. Hencz Lajos. Bp., 1937. Merkantil-Ny.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.