Távozó csoport

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kémiában távozó csoportnak nevezzük a molekula azon részét, mely heterolitikus kötéshasadás révén egy elektronpárral kiválik a molekulából. A távozó csoport lehet anion vagy semleges molekula. Gyakori anionos távozó csoportok a halogenidek, például Cl, Br és I, valamint a szulfonát-észterek, mint a para-toluolszulfonát („tozilát”, TsO). Gyakori semleges molekulájú távozó csoportok a víz (H2O) és az ammónia.

Ebben az SN2 reakcióban a bromidion (Br) a távozó csoport és a hidroxidion (OH) a nukleofil.

Az, hogy egy csoport milyen könnyen tud távozni, összefügg a konjugált savi formájának pKa-értékével. Minél kisebb a pKa, annál könnyeben távozó csoportról van szó. Az összefüggés nem minden esetben érvényes, mivel a csoport távozása kinetikai jelenség, a reakciósebességgel van kapcsolatban, míg a pKa termodinamikai mennyiség, mely az egyensúlyi állapotot jellemzi. Mindazonáltal általános jelenség, hogy a stabilizáltabb anionok jobb távozó csoportok. Ezzel a szabállyal összhangban az erős bázisok, például az alkoxidok (RO), hidroxidok (HO) és amidok (R2N) rossz távozó csoportok.

Távozó csoportok, csökkenő távozási hajlam szerint rendezve[1]
*R–N2+ diazónium sók
R–OR'2+ oxóniumionok
R–OSO2C4F9 nonaflátok
R–OSO2CF3 triflátok
R–OSO2F fluorszulfonátok
R–OTs, R–OMs stb. tozilátok, mezilátok és hasonló vegyületek
R–I jodidok
R–Br bromidok
R–OH2+ (alkohol konjugált savpárja)
R–Cl kloridok és karbonil szénhez kapcsolódó savkloridok
R–OHR'+ éter konjugált savpárja
R–ONO2, R–OPO(OH)2 nitrátok, foszfátok és más szervetlen észterek
R–SR'2+
R–NR'3+ tetraalkil-ammóniumsók
R–F fluoridok
R–OCOR észterek és karbonil szénhez kapcsolódó savanhidridek
R–NH3+ ammóniumsók
R–OAr fenoxidok
R–OH alkoholok és karbonil szénhez kapcsolódó karbonsavak
R–OR éterek és karbonil szénhez kapcsolódó észterek

Ritkán fordul elő, hogy H (hidridek), R3C (alkil anionok, R=alkil vagy H) vagy R2N (amidok, R=alkil vagy H) vagy hasonló csoportok egy elektronpárral lépjenek ki, mivel ezek a bázisok instabilak. A jó távozó csoporttal szembeni követelmény nem olyan fontos az E1cb mechanizmus esetén, mint például az acil nukleofil szubsztitúciós reakció addíciós-eliminációs mechanizmusának eliminációs lépésében. Ebben az esetben az alkoxidok, sőt még az amidok is lehetnek távozó csoportok, ami entrópia szempontjából kedvezményezett, mivel ilyenkor egy molekula két részre hasad.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Leaving group című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Smith, March. Advanced Organic Chemistry 6th ed. (501-502)