Oxóniumion

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az oxóniumion szerkezete Az oxóniumion modellje
Az oxóniumion szerkezete és háromdimenziós modellje

Az oxóniumion (vagy hidrónium) (H3O+) vízből származtatható, egyszeresen pozitív töltésű ion, moláris tömege 19,02 g/mol. Sav-bázis reakciók fontos szereplője, a savak disszociációjakor képződő proton datív kötéssel kerül a vízmolekulára (gyakorlatilag hidratálódik), a kötéshez szolgáló elektronpárt a vízmolekula oxigénje szolgáltatja.

Többnyire vizes oldatban létezik, ám néhány esetben szilárd formában is megtalálható. Erre példa a perklórsav folyékony halmazállapotú anhidridjének (klór-heptoxid), és víznek az 1:1 arányú keveréke, valamint a karboránsav.

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A savak vizes oldatban savmaradékionra, és protonra disszociálnak (a Brönsted-Lowry elmélet szerint, ld.: sav-bázis elméletek):

HA ⇔ H+A-

Vizes közegben a proton azonnal hidratálódik:

H++H2O ⇔ H3O+

Oxóniumion keletkezik a víz autoprotolízisekor is:

2H2O ⇔ OH-+H3O+

Oxóniumion keletkezik amikor : vízbe (H2O) sósavgázt (HCl) vezetünk HCl + H2O = H3O+ + Cl-

Sav-bázis tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oxóniumion igen erősen savas tulajdonságú ion (standard körülmények között: pKa= -1,7), protonjától könnyen megszabadul, ha megfelelő partnerrel találkozik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bodonyi Ferenc, dr. Pitter György: Kémiai összefoglalóm, ISBN 963-16-3075-7
  • Kőrös Endre: Általános kémia gyógyszerészhallgatók számára (egyetemi jegyzet)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hidroxidion - a vízből protonleadással keletkező negatív töltésű ion