Sánc
| Sánc | |
| Közigazgatás | |
| Település | Nagykanizsa |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Sánc
Pozíció Nagykanizsa térképén
| |
 é. sz. 46° 26′ 56″, k. h. 17° 01′ 35″46.448917°N 17.026417°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 56″, k. h. 17° 01′ 35″46.448917°N 17.026417°E | |
Sánc Nagykanizsa városrésze. A hagyomány szerint a neve a Nagykanizsa várának törökök általi elfoglalása előtti időszakból származik. Ekkoriban a portyázó törökök ellen, védve a fontos utat itt őrtornyot és köré sáncot építettek.
Első felmérések
Az első katonai felmérés idején (az 1780-as évek első fele) még csak az országúttól délre eső része létezett a településnek; ez Somogy vármegye része volt. A második katonai felmérés (1858) térképén már ott van az északi oldalon a hercegi uradalom (Felső-Sáncz, Sáncz-puszta néven emlegetett) majorja, ami a városhoz tartozott.
Bagolasánc
Bagolával együtt Bagolasánc volt együttes nevük.
Zalához csatolása
A somogyi település 1948-ban lett Zalához csatolva. Megjegyzendő ezzel kapcsolatban, hogy 1919 februárjában Bagolasánc, Somogyszentmiklós (a mai Miklósfa) és Liszó Nagykanizsához való hozzá csatolását kérték; a kezdeményezés eredménytelen maradt.
Sánci templom
A sánci major 1860-ban már létező, ma is álló magtárát a II. világháború után (1949-ben) alakították templommá. Harangja korábban a Katonaréten volt, előtte pedig, a Kórházkápolna 1932-es felszentelésekor annak tornyában.
