Székelyhidy Ferenc
| Székelyhidy Ferenc | |
 | |
| 1935-ben | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Székelyhidy Ernő Ferenc |
| Született | 1885. április 4. Tövis |
| Elhunyt | 1954. június 27. (69 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Házastársa | Marschalkó Rózsi (1913. június 16. – 1954. június 27.) |
| Iskolái | Babeș–Bolyai Tudományegyetem (államtudomány, doktorátus) |
| Pályafutás | |
| Műfajok | opera |
| Hangszer | énekhang |
| Hang | tenor |
| Tevékenység | operaénekes |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Székelyhidy Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Székelyhidy Ernő Ferenc (Tövis, 1885. április 4. – Budapest, 1954. június 27.) magyar operaénekes (tenor).
Élete
Kolozsváron jogot tanult, majd Farkas Ödön növendékeként éneket. 1909-ben lépett fel az Operaházban a Hunyadi László címszerepében. 1945-ig a társulat énekese volt, 1923-tól pedig örökös tagja. 1911-ben és '12-ben kisebb szerepekben fellépett a Bayreuthi Ünnepi Játékokon.[1] 1924. február 16-án az első Kálmán diák volt Poldini Ede Farsangi lakodalmának bemutatóján.[2] 1933 és 1944 között a Zeneakadémián tanított. Legjelesebb tanítványai Kónya Sándor és Delly Rózsi. Hőstenor szerepeket énekelt, de fellépett oratóriumokat is. Felesége a szintén operaénekes Marschalkó Rózsi (1887[3]–1967, mezzoszoprán)
Komoly érdemei vannak a magyar dal- és népdal népszerűsítésében. Kodály Zoltán neki ajánlotta tenorhangra írt dalait. 1923. november 19-én, a Psalmus Hungaricus bemutatóján ő énekelte a mű tenorszólóját.
Sírja – amely a Nemzeti sírkert része – a budapesti Farkasréti temetőben található (21/A parcella, N/A szakasz, 1. sor, 6/7 sír).[4]
Főbb szerepei
- Ifj. Ábrányi Emil: Paolo és Francesca — Paolo
- Dohnányi Ernő: A vajda tornya — Talabér
- Erkel Ferenc: Hunyadi László — címszerep
- Erkel: Névtelen hősök — Elek
- Gluck–Fuchs: Május királynője — Monsoupir márki
- Hubay Jenő: Anna Karenina — Vronszkij
- Lehár Ferenc: A mosoly országa — Szu-Csong
- Leoncavallo: Bajazzók — Canio
- Mozart: Don Juan — Don Ottavio
- Mozart: Szöktetés a szerájból – Belmonte
- Mozart: A varázsfuvola — Tamino
- Poldini Ede: Farsangi lakodalom — Kálmán diák
- Rossini: A sevillai borbély – Almaviva gróf
- Richard Strauss: Salome — Narraboth
- Verdi: Rigoletto — A mantuai herceg
- Wagner: A bolygó hollandi — Erik
- Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok — Walter von Stolzing; Kunz Vogelsang
- Wagner: A Rajna kincse – Froh
- Wagner: Parsifal — címszerep; Első grállovag
Díjai
- Corvin-koszorú (1930)
Jegyzetek
- ↑ Magyarok a Zöld Dombon II.
- ↑ (p) kritikája a Napkelet 1924. márciusi (II. évf. 2. sz.) számában
- ↑ MEK.OSZK
- ↑ Nemzeti sírkert. [2014. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 8.)
Források
- Kodály Zoltán: Székelyhidy Ferenc koporsójánál in: uő: Visszatekintés. Zeneműkiadó, 1982. 2. köt. pp. 399-400 ISBN 963-330-446-6
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- A százéves Operaház válogatott iratai. Szerk. Dés Mihály. Magyar Színházi Intézet, 1984 ISBN 963-7601-85-6
- SZTE Klebelsberg Könyvtár: Online elérés
- Oldala az operissimo.com-on
