Sztruma
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Sztruma | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Országok | Bulgária, Görögország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 415 km |
| Forrásszint | 2 180 m |
| Vízhozam | 76 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 10 797 km² |
| Forrás | Vitosa-hegység, Bulgária |
| Torkolat | Égei-tenger |
A Sztruma (bolgárul Струма, görögül Sztrimonasz vagy Στρυμόνας, törökül Karasu (a.m. fekete víz), ógörögül Sztrümón) folyó Bulgária és Görögország területén.
Földrajzi adatok[szerkesztés]
A Vitosa-hegység déli lejtőjén ered, 2 180 m magasan, Bulgáriában, Szófiától 30 km-re délre. Nagyobbrészt délnek folyik és Szalonikitől 75 km-re keletre torkollik az Égei-tengerbe. A folyó bulgáriai vízgyűjtő területe 10 797 km². Hossza 415 km, ebből a Görögországra eső rész 104 km. Közepes vízhozama a bolgár-görög határnál, Marino Pole helységnél 76 m³ másodpercenként. A bulgáriai szakaszon a folyó esése 2120 m, míg a görögországin 60 m.
Egyéb[szerkesztés]
A Sztruma deltájában épült Amphipolisz ókori athéni gyarmatváros Kr. e. 437-ben. 1014-ben a folyó és a Belasica hegység között zajló Kleidioni csatában a görögök tönkreverték a bolgár hadsereget.
Mellékfolyói a Rila és Sztrumica.
Jelentős városok a Sztruma mentén: Blagoevgrad és Szandanszki.
A strúma nevű pajzsmirigybetegség a Sztruma folyóról kapta a nevét, mert a folyó mentén a betegség különösen gyakori volt.
