Szojuz TM–9
| Szojuz TM–9 | |
 | |
| Ország | Szovjetunió |
| Űrügynökség | Szovjet űrprogram |
| Hordozórakéta | Soyuz-U2 |
| Start | 1990. február 11. |
| Starthely | Bajkonuri űrrepülőtér |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szojuz TM–9 témájú médiaállományokat. | |
Szojuz TM–9 orosz háromszemélyes, de kettő űrhajóst szállító negyedik generációs űreszköz, a 6. hosszútávú expedíció tagjait vitte a Mir űrállomásra.
Küldetés
Az űrhajó csatlakozást követően mentő egységként, illetve visszatérő eszközként került alkalmazásra. A 8. személyzettel ellátott űrvállalkozás. Az űrhajó felépítése, technikai adatai megegyezik a Szojuz TM–1 űreszközzel.
Jellemzői
1990. február 11-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz–U2 típusú hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Kettő napos önálló repülést követően február 13-án csatlakozott a Mir űrállomáshoz. Az orbitális egység pályája 92,2 perces, 51,6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 373 kilométer, az apogeuma 387 kilométer volt. Tömege 7150 kilogramm. Az űrhajó összesen 179 napot, 1 órát, 17 percet és 57 másodperc töltött a világűrben. Szolgálati ideje alatt 2895 alkalommal kerülte meg a Földet.
Dokkolásnál, a külső kamerák segítségével észlelték, hogy az űrhajót fedő termikus takarók (réteg fólia vákuum-árnyékoló) közül három meglazult, ami veszélyeztette a működést (lehűlés, páralecsapódás miatti zárlat), a biztonságot (a robbanó patronok nem tudják leválasztani a visszatérő kapszulát). Mentő eszközként a Szojuz TM–10 űrhajót megkezdték előkészíteni. Július 17-én 7 óra 16 perces űrséta alkalmával kettő takarót sikerült helyreállítani, egyben a patronok működését gátló sérült takarót eltávolították. A visszatérő modul nem szenvedett kárt, a leereszkedés zavartalan volt.
Teherűrhajó szállította június 10-én a helyszínre a kutatási anyagokat élelmiszer-konténereket, az ipari feldolgozó egységeket (Krater 3-, Optizon 1-, Zona 02-, Zona 03). Az űrállomáson különböző tudományos munkákat végeztek: Föld-megfigyelés, geofizikai, kísérletek különböző anyagokkal (Mir laboratorium), biológiai és biotechnológiai műveletek, kísérletek. Szolgálati idejük alatt Július 26-án 3 óra 31 perces karbantartó, javító munkálatokat végeztek. Első alkalommal került sor kereskedelmi termelésre (egy amerikai elektronikai cég megrendelésére), - legmagasabb minőségű kristályok, illetve protein előállításával (25 millió rubel értékben).
1990. augusztus 9-én földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon Arkalik (oroszul: Арқалық) várostól 70 kilométerre sikeresen visszatért a Földre.
Személyzet
Felfelé
- Anatolij Jakovlevics Szolovjov kutatásfelelős parancsnok
- Alekszandr Nyikolajevics Balangyin fedélzeti mérnök
Tartalék személyzet
- Gennagyij Mihajlovics Manakov kutatásfelelős parancsnok
- Gennagyij Mihajlovics Sztrekalov fedélzeti mérnök
Források
- Szojuz TM–9. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. július 21.)
- Szojuz TM–9. wikisource.org. (Hozzáférés: 2013. július 21.)
- Szojuz TM–9. jsc.nasa.gov. [2009. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 21.)
- Szojuz TM–9. sg.hu. (Hozzáférés: 2013. július 21.)
- Szojuz TM–9. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 21.)
|
Elődje: |
Szojuz-program |
Utódja: |
