Szojuz TMA–10
| Szojuz TMA–10 | |
 |
|
| Repülésadatok | |
| Hívójel | Karat (Карат) |
| A repülés paraméterei | |
| Start | 2007. április 7. 17:31 UTC |
| Starthely | Bajkonur |
| Leszállás | |
| ideje | 2007. október 13. |
| Időtartam | ~ 190 nap |
| Űrhajó tömege | 7,27 t |
| Pálya | |
| Pályamagasság | |
| Föld körül | 200/242 km |
| Pályahajlás | |
| Föld körül | 51,67° |
| Periódus | |
| Föld körül | 88,64 perc |
A Szojuz TMA–10 egy Szojuz-küldetés a Nemzetközi Űrállomásra. Fedélzetén indult először űrturista, a magyar származású Charles Simonyi.
Tartalomjegyzék |
Személyzet [szerkesztés]
Indításkor [szerkesztés]
- Oleg Kotov (1), parancsnok,
Oroszország - Fjodor Jurcsihin (2), fedélzeti mérnök, Oroszország
- Charles Simonyi, űrturista,
Magyarország/
Amerikai Egyesült Államok
Leszálláskor [szerkesztés]
- Oleg Kotov (1), parancsnok, Oroszország
- Fjodor Jurcsihin (2), fedélzeti mérnök, Oroszország
- Sheikh Muszaphar Shukor (1), kutató űrhajós,
Malajzia
Felkészülés [szerkesztés]
Simonyi több hónapos felkészítésen és számos vizsgán vett részt, ahol 60 szakértő előtt sikeresen bizonyította, hogy két társával képes megoldani a repülés alatt adódó esetleges problémákat. Simonyi az oroszországi felkészülés során meglátogatta az Enyergija vállalat ipari komplexumát és múzeumát, ahol az Ural–1 számítógép kiállított darabjával is találkozott. Ennek továbbfejlesztett változatán, az Ural–2 jelzésű gépen készítette el első komolyabb saját programját, mely egyik első lépése volt a sikeres számítástechnikai pálya irányába.
Néhány nappal a start előtt társaival együtt azt a hangárt is megtekintette, ahol űrhajójuk hordozórakétáját készítették elő a startra. A 40 méter magas Szojuz–FG hordozórakétát aztán április 5-én állították fel a starthelyen.[1]
Repülés [szerkesztés]
A Szojuz TMA–10 2007. április 7-én indult. 2007. április 9-én este, magyar idő szerint 21:10-kor sikeresen dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson.[2] Az orosz Zarja moduljának alsó részén csatlakozott az űrállomáshoz. A megközelítés teljes folyamata gyakorlatilag automatikus, miután az űrhajó 150 ± 50 m-es távolságban megközelítette az űrállomást.[3]
A „második magyar űrhajós” teljes űrutazása 14 napig tartott. Az ISS-en Simonyi több mérést is végzett a mára magyar űrkutatási sikertörténetként elkönyvelt Pille nevű sugárzásmérő eszközzel. Április 12-én és április 13-án magyar rádióamatőrökkel és diákokkal váltott szót a Nemzetközi Űrállomáson lévő rádióamatőr készülék segítségével.
Simonyi a Szojuz TMA–9 jelű űrhajóval tért vissza április 21-én. Társai az amerikai Michael Lopez-Alegria és az orosz Mihail Tyurin, az ISS 14. legénységének tagjai voltak.[4][5]
Források [szerkesztés]
- ↑ Útra kész a magyar űrturista, origo
- ↑ Sikeresen dokkoltak Simonyiék az űrállomáson, origo
- ↑ A Szojuz TMA-10 az űrállomásnál, origo
- ↑ Simonyi startja élőben a Duna TV-n, Űrvilág
- ↑ Simonyi újra a Földön, Űrvilág
