Ugrás a tartalomhoz

Szociális kártya

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szociális kártya egy olyan kezdeményezés, amelynek lényege, hogy az államilag segélyezett rászorultak ne csak készpénzt kapjanak, hanem egy olyan kártyát, amit alkohol és cigaretta megvásárlására nem használhatnak fel.[1] Bár a kezdeményezés a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monok faluból indult, később országos jelentőségűvé vált, és ennek következtében a kártyát kibocsátó Cafeteria Card Kft. 700 önkormányzattal tárgyal a bevezetésről.[1]

Előzmények

[szerkesztés]

A kezdeményezés Monokról indult, amely egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei falu a Szerencsi kistérségben. A település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát 2001-ben.[2] A település polgármestere Szepessy Zsolt (független). A bankkártyaszerű kezdeményezés javaslatát Szepessy elküldte Bajnai Gordon miniszterelnöknek.[3] A javaslat szerint a plasztikra érkező összeget a rászorulók bármely, a rendszerhez csatlakozott boltban vásárolhatnák le, a segélyek így elérnék a rászorulókat, kikapcsolva többek között az alkalmatlan szülőket és az uzsorásokat. A tervek szerint a kártya bevezetésének jelentős gazdaságélénkítő és társadalmi igazságérzetet növelő hatása lenne, alkalmazásával elkerülhetőek lennének a jövőben a visszaélések. A javaslat nagy érdeklődést váltott ki, tekintve hogy sikeres alkalmazása esetén könnyen kiterjeszthető az egész országra. Bár az ötlet egy független polgármestertől indult, pártok figyelmét is felkeltette. A Magyar Demokrata Fórum határozati javaslatot nyújtott be a szociális kártya bevezetése érdekében,[4] indoklásuk szerint "A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan nem arra költik a támogatást, amire kapják: élelmiszer, ruha, vagy tankönyv helyett dohányt vagy alkoholt vásárolnak, esetleg játékgépekbe dobálják a támogatás összegét. A jelenlegi készpénzes rendszer nem csak azért rossz, mert sokan a kocsmában költik el a segélyt, hanem azért is, mert annak jelentős része végül az uzsorások zsebébe kerül."[4] Herényi Károly MDF-es politikus a szociális kártyáról, már mint az MDF egész országra kiterjesztendő javaslatáról beszélve elmondta, el lehetne érni, hogy a rászorulóknak nyújtott támogatást valóban a család és a gyermekek szükségleteinek kielégítésére szánják.[5] A kártya élelmiszerek, közüzemi díjak, ruházat beszerzése mellett a későbbiekben még sok mindenre lenne alkalmas. A szociális segélyezési rendszer közel hárommillió embert érint, a kártya országos bevezetése 500 millió forintot emésztene fel. 2009. július 28-án a Monoki testület határozatot hozott a kártya helyi bevezetésének szándékáról.

Bevezetése

[szerkesztés]

2009. október 20-án Monok képviselő-testülete egyetlen ellenszavazattal a szociális kártya bevezetése mellett döntött, a szociális segély 60 százalékát kártyára utalja majd az önkormányzat, 40 százalékát pedig készpénzben fizetik ki. A rendelkezésre állási támogatás[6] teljes összege a kártyára érkezik majd.[7] A szociális kártya bevezetése többlet ráfordítást nem igényel, mivel a kártyakibocsátó cég állja a költségeket, a kártyatulajdonosoknak és az önkormányzatnak nem kerül semmibe.[1] A Szociális és Munkaügyi Minisztérium nem ellenezte a szociális kártya bevezetését, mivel a szociális törvényben szerepel a "természetbeni segítség" fogalma, ennek egy formája a szociális kártyán keresztüli juttatás.[8] Monokon 60 millió forintot osztottak ki különböző jogcímeken, ennek a polgármester elmondása szerint "legalább 30-40 százaléka" az uzsorásokhoz került a kártya bevezetését megelőzően.[9] A szociális kártyával a tervek szerint csak szerződéses elfogadóhelyeken lehet majd fizetni, csak meghatározott árucikkeket és szolgáltatásokat lehet vásárolni vele. Ezek közé tartoznak az élelmiszerek, ruházati termékek, tanszer, tisztító- és tisztálkodó szerek, gyógyszer, tüzelő. A távfűtés, a víz, a gáz, a villany, a lakbér, és a lakáshitel-törlesztés költségeit is ki lehet majd egyenlíteni a kártyával.[7] Az MDF üdvözölte a monoki döntést és szorgalmazta, hogy a kormány dolgozza ki a széles körű bevezetés feltételeit.[10][11] 2009 végéig 500 helyhatóság csatlakozhat a szociális kártya rendszeréhez.[12][13] Újkígyós a második település, ahol bevezetik a szociális kártyát, 2009 novemberétől, az önkormányzat itt a jövedéki termékek[14] elsősorban alkohol vásárlását kívánja megakadályozni.

Gyakorlati tapasztalatok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Kiosztják a szociális kártyát Monokon[halott link] MR1-Kossuth Rádió
  2. A nemzetiségi népesség száma településenként
  3. Szociális kártya szegénység és uzsora ellen Figyelőnet
  4. a b Az MDF határozati javaslata[halott link] indexkelet.hu
  5. Herényi: kényszerköltségvetés a 2010-es[halott link]
  6. A rendelkezésre állási támogatás összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíj minimumával (2009 októberében ez 28.500 forint)
  7. a b Szociális kártya: a tárca nem kifogásolja, az ombudsman látni akarja HVG
  8. A szaktárca nem ellenzi a szociális kártya bevezetését[halott link] metropol.hu
  9. Az uzsorások küzdenek a Szociális Kártya ellen!]. [2009. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 20.)
  10. Az MDF üdvözli a monoki megoldást[halott link]
  11. Herényi: mindenhol be kellene vezetni a monoki kártyát Archiválva 2013. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Világgazdaság
  12. Év végéig még 500 település lehet része a szociális-kártya rendszernek
  13. Több település is kártyázna. [2009. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 28.)
  14. Monok után Újkígyós is bevezeti a szociális kártyát[halott link]

További információk

[szerkesztés]