Szilícium-karbid
| Szilícium-karbid | |
|---|---|
| Más nevek | karborundum |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [409-21-2] |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | SiC |
| Moláris tömeg | 40,097 g/mol |
| Megjelenés | fekete-zöld színű por |
| Sűrűség | 3,21 g/cm³, szilárd[1] |
| Olvadáspont |
2300 °C fölött bomlik[1] |
| Oldhatóság (vízben) | gyakorlatilag oldhatatlan[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Irritatív (Xi)[1] |
| NFPA 704 |
|
| R mondatok | R36/37/38[1] |
| S mondatok | S26, S36[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A szilícium-karbid (képlete SiC) a szilícium szervetlen vegyülete, karbidja. A tiszta szilícium-karbid színtelen, de az ipari célokra használt kristályok általában fekete színűek. Igen kemény anyag, csaknem olyan kemény, mint a gyémánt. Vízben oldhatatlan vegyület. Ha szénfölösleget tartalmaz, félvezető tulajdonságú.
Tartalomjegyzék |
Szerkezete [szerkesztés]
A szilícium-karbid a kovalens karbidok közé tartozik. Atomrácsot alkot. A kristályszerkezete a gyémántéhoz illetve a szfaleritéhez hasonlít. A szilícium-karbid rácsában minden szénatomhoz négy szilíciumatom és minden szilíciumatomhoz négy szénatom kapcsolódik tetraéderes elrendezésben kovalens kötéssel.
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
Kémiailag igen ellenálló. Nem reagál vízzel, vízgőzzel, savakkal és lúgokkal. Csak igen magas hőmérsékleten oxidálódik levegőn. 2300 °C-on elemeire bomlik anélkül, hogy megolvadna. Ekkor a szén grafit alakjában válik ki.
Előállítása [szerkesztés]
A szilícium-karbid szilícium-dioxid (homok) és koksz reakciójával állítható elő magas hőmérsékleten, elektromos kemencében.
Felhasználása [szerkesztés]
A szilícium-karbidot nagy keménysége miatt csiszolóporként alkalmazzák. Fémek, üvegek, kövek csiszolására használják. Felhasználják elektromos ellenállások készítésére is (szilitrúd), valamint horgászbotok gyűrűjének belső anyagaként.
Források [szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
- Nyilasi János: Szervetlen kémia


