Sziklay Kornél
| Sziklay Kornél | |
 | |
| Született | Stein Samu 1869. december 7. Pest |
| Elhunyt | 1919. augusztus 6. (49 évesen)[1] Budapest VI. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Szilassy Rózsa (1900 – 1919. augusztus 6.) |
| Foglalkozása | színész |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (11-19-1) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklay Kornél témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sziklay Kornél, néhol Sziklai, született Stein Samu (Pest, 1869. december 7.[2] – Budapest, Terézváros, 1919. augusztus 6.)[3] magyar színész. Testvére Sziklai Szeréna énekes-színésznő.
Életpályája
Stein Dávid bizományos és Gottesmann Cecília (1842–1908)[4] fiaként született. Reáliskolai végzettsége után, 1887. március 28-án színésszé lett vidéken, először Hegyi Gyulánál, Szentendrén lépett színpadra. 1891-ben Halmay Imrénél volt Miskolcon, majd Győrött, Komjáthy Jánosnál. 1896-ban a megnyíló Vígszínház szerződtette, 1897-ben a Magyar Színház tagja lett, ahonnan 1905. április 25-én megvált és ugyanezen év november 15.-én a Király Színház meghívását fogadta el, 1904. március 18-án megalapította a Városligetben a Kis Színházat, amely később Kolosszeum nevet viselt. Igazgatója volt a Népszínpadnak is. 1916. szeptember 7.-én megnyitotta az Érdekes Kabarét. Stein családi nevét 1904-ben Sziklaira változtatta.[5]
Kiváló komikus volt, groteszkségében is mindig eredeti. Neve ismert volt egész Budapesten, de ha vidékre meghívták, ott is egyformán ünnepelték, akárcsak a fővárosban. A humor ősadományán kívül valami hallatlan testi ügyességet hozott magával a színpadra, a cirkuszi clown csodálatos gumiszerűségét, melyet ízlésével, ötletességével, friss fiatalságával, zenei tudásával tett nemesebbé. És még valamit hozott a színpadra: az emberi szív melegségét. Hangja, gesztusa, nézése, minden mozdulata a természetesség impresszióját költötte föl azokban is, akik testi alakjában legelőször látták. Mint színműírónak is ismert neve van irodalmunkban.
Halálát szervi szívbaj okozta. Midőn a Kis Színkört lebontották, családja a színkör tégláiból gyönyörű síremléket készített, amely a rákosi temetőben hirdeti örök emlékét.
Neje Szilassy Rózsa (Czirok Rozália), színésznő volt, akivel 1900. szeptember 18-án kötött házasságot Budapesten, a Terézvárosban.[6]
Színművei
- Rendez-vous, énekes boh. 3 felv. Bem. 1893. Városligeti Színkör.
- Mike Dénes leánya, népsz. 3 felv. Bem. 1897. Sopronban.
- Betörők, bohózat 3 felv. Bem. 1897. Városligeti Szinkör.
- Bölcsődal, falusi történet, 1 felv. Bem. 1897. Magyar Színház.
- Koldus és királyfi c. operettjét 1900. szept. 29.-én játszotta a Magyar Színház.
- Napoleon c. énekes játékát 1903. márc. 24.-én ugyancsak a Magyar Színház adta elő.
Fontosabb szerepei
- Ollendorf (Millöcker: Koldusdiák)
- Zsupán (Strauss: A cigánybáró)
- Tallérosy (Jókay M.: A Barangok)
- Wun Csi (Jones: A gésák)
- Jim (Verő Gy.: Kleopátra)
- Pfefferkorn (Lehár F.: Drótostót)
- Mujkó (Huszka J.: Gül Baba)
- Krausz bácsi (Aranylakodalom)
- Korláth Hector (Huszárvér)
- Bronson (New York szépe)
- Larivaudier (Angot asszony leánya)
- Boisfleury (Utazás egy apa körül)
- Nepomuk (Dupla feleség)
- Javanson (Durand és Durand)
- Amandus (Ifjúság)
- Gáspár apó (Cornevillei harangok)
Működési adatai
1886–87: Andrássy–Bogyó; 1887–88: Hegyi, Báródy Károly; 1889–90: Tiszay Dezső; 1890–91: Makó Lajos; 1891: Városligeti Színkör; 1891–92: Halmai Imre; 1892–93: Aradi Gerő; 1893: Városliget; 1893–96: Komjáthy János; 1896: Vígszínház; 1897–1910: Magyar Színház, Király Színház; 1910-től Városligeti Színház; 1914: Népopera, Király Színház.
Jegyzetek
- ↑ Sziklai Kornél, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15037.htm
- ↑ A pesti neológ. izr. hitközség születési anyakönyve, 1369/1869. folyószám.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 1517/1919. folyószáma alatt.
- ↑ Stein Dávidné Gottesmann Cecília halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi állami halotti akv. 1112/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 80178/1904. MNL-OL 30807. mikrofilm 92. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1904. év 36. oldal 45. sor.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 829/1900. folyószáma alatt.
Források
- Révai nagy lexikona
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
További információk
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
- A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.