Szidiropulosz Archimédesz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Lacika455 (vitalap | szerkesztései) 2021. március 22., 16:44-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Szidiropulosz Archimédesz
SzületettSzidiropulosz Archimédesz
1944. április 11. (80 éves)
Ptolemaida
HázastársaKolczonay Katalin
Foglalkozásatörténész
szociológus
tanár
KitüntetéseiTessedik Sámuel-díj (2011)
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2021)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szidiropulosz Archimédesz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szidiropulosz Archimédesz (Ptolemaida , 1944. április 11. –) görög származású magyar történész, szociológus és tanár. Kutatási területe a trianoni békeszerződés, valamint gróf Károlyi Mihály és gróf Tisza István párhuzamos politikai életpályájának vizsgálatát foglalja magában.

Életrajza

Észak-görögországi kisvárosban, Ptolemaiszban született, de Magyarországon él 1948 óta. A budapesti Eötvös József Gimnáziumban érettségizett 1962-ben, majd az ELTE BTK történelem -orosz szakán kapott tanári diplomát 1967-ben. 1981-ben szerezte második diplomáját az ELTE szociológia szakán. 1970-től 1982-ig a fővárosi József Attila Középiskolai Kollégium nevelőtanáraként dolgozott. 1982-től a fővárosi kollégiumok szakfelügyelője, 1986-tól a Fővárosi Pedagógiai Intézet vezető tanácsadója, óraadóként politológia és szociológia tárgyakat oktatott 2013-ig.[1] 2015. június 4-től a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata megbízta a Magyarországi Görögök Kutatóintézetének vezetésével.[2] Nős, házastársa Kolczonay Katalin, két lánya és két unokája van.

Tudományos és társadalmi tevékenysége

A 80-as években végzett szociológiai kutatásai eredményeként a modern görög diaszpóra, illetve az 1940-es évek végén létrejött politikai emigráció kérdéseinek témakörében jelentek meg írásai. Az Ithaka partjai. A kisebbségi lét dimenziói címmel megjelent könyvében a kelet - európai görög emigráció kialakulásának körülményeit dolgozta fel, melynek alapjául az 1985-86-ban ösztöndíjasként Görögországban végzett kutatásai szolgáltak. Az önálló szociológiai kutatások a tragikus kivándorlás okainak és következményeinek vizsgálatára, továbbá a népesség szociológiai jellemzőinek, beilleszkedésüknek, kisebbségi létük dimenzióinak és a repatriáció utáni visszailleszkedésük jellemzőinek a vizsgálatára irányult. A magyarországi görögök 56-os szerepét és magatartását elemző könyve levéltári források felhasználásán, valamint több mint ötven interjú szociológiai feldolgozásán alapul, 1997-ben jelent meg 1956 – Görögök a forradalomban címmel. 1998 óta kutatási területe[3] Trianon, e témában három kötete jelent meg Trianon utóélete címmel. A Koltay Gábor rendezésében készült Velünk élő Trianon című 14 részes dokumentumfilm szakértője.

2003 decemberében a Kossuth Rádió Görög Hét című műsorának tolmács-szerkesztője volt.

Raffay Ernővel együtt hozta létre 2007-ben a Trianon Kutató Intézet Közhasznú Alapítványt, melynek jelenleg is kuratóriumi elnöke, a Trianoni Szemle című negyedéves folyóirat főszerkesztője.

A Trianoni Szemle szerkesztőségének tagjai - a főszerkesztő mellett - Domonkos László, Fábián Gyula, Raffay Ernő, Sipos Endre, Zeke Gyula, Medvigy Endre valamint Kolczonay Katalin olvasószerkesztő.

A Trianoni Szemle szerkesztőbizottságának tagjai: Batta György, Matuska Márton, Vári Fábián László. Haláláig a szerkesztőbizottság tagja volt Skultéty Csaba.

Kiemelkedő kollégiumi pedagógiai munkája elismeréseként Tessedik Sámuel díjat kapott 2011-ben.

Munkásságáért 2007-ben a Magyar Szellemi Védegylet "Rendületlenül" diplomát adományozott.[4] 2013-ban a Bethlen Gábor Alapítvány Teleki Pál emlékéremmel tüntette ki.

Művei, publikációi

  • Ithaka partjai. A kisebbségi lét dimenziói. Bp., Eötvös kiadó, 1990. 122 p. ISBN 963-782-01-16
  • 1956 – Görögök a forradalomban. A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatásával jelent meg. Bp., Flaccus, 1997. 189 p. helytelen ISBN kód: 9638578914
  • Trianon utóélete. Válogatás a magyar nyelvű irodalom bibliográfiájából 1920-2000. Bp., XX. Század Intézet – Kairosz 2002, 360 p. ISBN 963-940-63-76
  • Trianon utóélete. Házból, hazából kirekesztett. Irodalmi szemle. Bp., XX. Század Intézet – Kairosz kiadó 2003, 372 p. ISBN 963-948-45-71
  • Trianon utóélete. A magyar társadalom Trianon-képe az ezredfordulón. Bp., Kairosz kiadó. 2004, 453 p. ISBN 963-956-85-89
  • Raffay Ernő - Szidiropulosz Archimédesz (szerk): Trianon átírta Európát. Trianon Kutatóintézet – Kairosz 2008 128 p. ISBN 978-963-662-132-2
  • Szebenyi Péter - Szidiropulosz Archimédesz: A pedagógiai szolgáltatások helyzete és szerepe. A fővárosi és Vas megyei kutatás tapasztalatai. Budapesti Nevelő 1998/2.
  • Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság. In: Témavázlatok. Segédanyag a kollégiumi alapprogram műveltségterületeinek feldolgozásához. Bp., Fővárosi Pedagógiai Intézet, 2005
  • Szidiropulosz Archimédesz – Vopaleczky György: A szakképzés és a fiatalok munkaerőpiaci helyzete. In.: Szakképzés, munkaerőpiac és társadalmi közérzet. Empirikus kutatás a pályakezdő fővárosi fiatalok körében. Bp., Fővárosi Pedagógiai Intézet, 1995.
  • Dr. Bihari Mihály – Szidiropulosz Archimédesz: Politológia. Tantervi program és szöveggyűjtemény középiskolák és középfokú kollégiumok számára. A Közoktatási Modernizációs Alapítvány támogatásával jelent meg. Bp., Flaccus, 1997. 215 [3] p. ISBN 963-85-7890-4
  • A magyarországi görög kisebbség szociokulturális jellemzői. In: Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából 2. Szerk. Eperjessy Ernő. Magyar Néprajzi Társaság, 1998. 42 –77.
  • A mai magyar társadalom Trianon-képe. In: Studia Caroliensia. Szerk. Popély Gyula. Bp., 2003/1–2, 166 – 174.
  • Velünk élő Trianon. Dokumentumfilm-sorozat, időtartama: 14x52 perc. Rendező: Koltay Gábor. Bp., Korona Film, 2004
  • A magyar önismeret útja? Trianon. Gondolatok, kételyek, kérdőjelek… In: Sajó Sándor, a honszerető költő és pedagógus. Nemzeti sorskérdések a XX. század Európájában c. konferencia előadásai. 2008. november 14. Palóc Társaság Könyvek 1. Sorozatszerkesztő: Z. Urbán Aladár. Budapest, 2008
  • Trianoni utószámvetés. In: Erdélyi Református Naptár a 2010. évre. Szerk.: Tonk István. Kiadja az Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár, 2009
  • Az istenszéke alatt. Kósa Bálint fametszetei; szerk. Fábián Gyula, Kolczonay Katalin, Magyari Gábor, Szidiropulosz Archimédesz; Hanga Stúdió–Trianon Kutatóintézet, Bp., 2009
  • Küzdelem utolsó vérig - Gróf Tisza István pályája beszédeiben, leveleiben és visszaemlékezésekben Bp., kiadja: Trianon Kutatóintézet és a L'Harmattan Kiadó, 2020. 296 p. ISBN 9789634146421

A Trianoni Szemlében megjelent publikációk

  • Obstrukció és összeomlás. Trianoni Szemle, I. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2009/1. és 2. szám, 14–27. o., 16-37. o.
  • Szabadelvűség Trianon előtt. Trianoni Szemle I. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2009/4. szám, 14–25. o.
  • Trianon-képünk az országos napilapok tükrében. (Szociológiai elemzés) Trianoni Szemle II. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2010/3. szám, 5–16. o.
  • Vlasis Agtzidis: A török nacionalizmus megjelenése és a keleti keresztény népirtás. Fordította és az előszót írta: Szidiropulosz Archimédesz. Trianoni Szemle II. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2010/1–2–3. szám.
  • Az államférfi és az ember. In. Trianoni Szemle IV. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2012. január-december (összevont szám), 47–56. o.
  • „AD ACTA" In. Trianoni Szemle IV. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2012. január-december (összevont szám), 76-79. o.
  • MAGYARORSZÁG NEM NÉMETBARÁTSÁGBÓL LÉPETT A HÁBORÚBA - BESZÉLGETÉS SZAKÁLY SÁNDOR TÖRTÉNÉSSZEL. Trianoni Szemle IV. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2012. január-december (összevont szám), 125-135. o.
  • Seton-Watson félfordulata. Trianoni Szemle V. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2013. január-június (dupla szám), 137-138. o.
  • Tisza István politikai jellemrajza. Trianoni Szemle V. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2013. július-december (dupla szám), 64-73. o.
  • Korabeli hírek /forrás/ (szerk). Trianoni Szemle V. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2013. július-december (dupla szám), 86-95. o.
  • Miért hiúsultak meg Tisza István román tárgyalásai? In. Trianoni Szemle VI. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet 2014. január-június 2014/1 szám. 37-48. o.
  • Előszó Kozma Miklós memoárjához In. Trianoni Szemle VI. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet 2014. január-június 2014/1 szám. 92-93. o.
  • P. Ábrahám Dezső gróf Tisza Istvánról Trianoni Szemle, VI. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2014/3. és 4. szám. 39. o.
  • Diplomáciai okmányok tanúsága - avagy hogyan készítették elő a merényletet ? Trianoni Szemle, VI. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2014/3. és 4. szám. 42. o.
  • Vendéglő, emlékpark, roncsautók - Szigligeti beszélgetés Trianoni Szemle, VI. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2014/3. és 4. szám. 183. o.
  • Trianon a világ bűne - Döbrentei Kornéllal beszélget Szidiropulosz Archimédesz Trianoni Szemle, VII. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2015 Évkönyv 9 - 21. o.
  • A függetlenség ára - Fritz Tamás politológussal beszélget Szidiropulosz Archimédesz Trianoni Szemle, VII. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2015 Évkönyv 59- 65. o.
  • Trianon egy szabadkőműves klikknek a műve" - interjú Fejtő Ferenccel" Trianoni Szemle VIII. Évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2016 Évkönyv 143 - 150. o.
  • Önámítás és a démoni szellem - Az összeomlás útja." Trianoni Szemle IX. Évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2017/ 1. és 2. szám 6 - 19. o.
  • Tisza István második miniszterelnökségének mérlege (1913 - 1917) Trianoni Szemle X. Évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2018/ 1. és 2. szám 26 - 32. o.

Díjak

Jegyzetek

  1. ↑ Trianoni Szemle folyóirat fülszövegei
  2. ↑ Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának jegyzőkönyvei Jegyzőkönyv_2015.06.04 ülés Archiválva 2016. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. ↑ 2013_06_03_ HÍR TV interjú
  4. ↑ A Magyar Szellemi Védegylet 1991-ben alapította a „Rendületlenül” kitüntetést, amelyet azok a személyek kapnak, akik kiemelkedő teljesítményükkel jelentősen hozzájárulnak a magyar kulturális és szellemi élet gyarapodásához. A minden évben október 23-án átadott kitüntetést alkalmanként tíz ember veheti át.
  5. ↑ https://kormany.hu/hirek/allami-kituntetesek-marcius-15-en

Források

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szidiropulosz_Archimédesz&oldid=23704261”