Vári Fábián László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vári Fábián László
Született 1951. március 16. (63 éves)
Tiszaújlak, Szovjetunió
Foglalkozása költő,
kritikus,
műfordító,
néprajzkutató

Vári Fábián László (Tiszaújlak, Szovjetunió (jelenleg Nagyszőlősi járás, Ukrajna), 1951. március 16. –) József Attila-díjas kárpátaljai magyar költő, kritikus. Néprajzi és műfordítói tevékenysége is számottevő. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2005).

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ugocsa megyei (jelenleg Nagyszőlősi járás) Tiszaújlak nagyközségében született 1951. március 16-án. A helyi általános iskola elvégzését követően a nagyszőlősi magyar középiskolában érettségizett 1968-ban. Ugyanebben az az évben sikeresen felvételizett az Ungvári Állami Egyetem bölcsészkarára, magyar nyelv- és irodalom szakra.

Ungváron tagja lett a Kovács Vilmos szellemi irányítása alatt működő Forrás Stúdiónak, és később bekapcsolódott az első kárpátaljai magyar polgárjogi mozgalomba. Emiatt retorziók érték, 1972-ben meg kellett tanulmányait szakítani, mert besorozták a szovjet hadsereg németországi, hadseregcsoportjába sorkatonai szolgálatra. A szovjet hadseregben való nemzetiségi létet később Tábori posta című regényében elevenítette fel.

Leszerelése után, 1975-től a beregszászi vasgyárban dolgozott, levelező tagozaton folytatta tanulmányait. 1978-ban diplomázott. 1976-tól 1997-ig a mezővári középiskolában magyar nyelvet és irodalmat tanított, majd a beregszászi magyar főiskola tanára lett.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapító tagja, 1992–1996 között pedig a Szövetség egyik alelnöke volt. 1994 és 1998 között a KMKSZ beregszászi középszintű szervezetét irányította.

A Magyar Írószövetségnek 2001-től választmányi, 2007-től elnökségi tagja. Jelenleg a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának és az Együtt című folyóirat szerkesztőbizottságának az elnöke. Jelenleg Váriban él és alkot.

A folklorista[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népköltészettel egyetemistaként találkozott 1969-ben, első éves egyetemistaként, amikor is kötelezően folklór anyagot gyűjtött évfolyamtársaival. A gyűjtés sikerei annyira magával ragadták, hogy 1971-től céltudatosan, a rendszerezés és a kiadás szándékával kezdte el felkutatni és feljegyezni a kárpátaljai magyar népballadákat.

„Újabban ruszin népballadákat fordítok, mert fontosnak tartom, hogy a magyar olvasó megismerje annak a ruszin közösségnek a költészetét, amely évszázadok óta velünk él. Soha nem voltak velünk ellenséges viszonyban, mindig szabadságküzdelmeink mellé álltak, és talán eljön az idő, amikor alkalmunk lesz a közös jövőnkön gondolkodni”[1] – vallja Vári Fábián László.

Közreműködik Kárpátalja helytörténeti köteteinek szerkesztésében, összeállításában, értékelésében, gyakran az ő elő- vagy utószavával jelennek meg egyes helytörténeti monográfiák.[2][3][4]

Költészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Költészetéről írja Balla D. Károly: Versei nemcsak hogy „kiállták az idő próbáját, hanem a legáltalánosabb (ha tetszik: összmagyar) szempontból nézve is magas nívón reprezentálják poézisünknek azt az ágát, amelyet népi gyökerűnek és nemzeti elkötelezettségűnek szokás nevezni. E versei alapján VFL minden engedmény nélkül besorolható abba a kortársi vonulatba, amelyet Ágh István, Bella István, Buda Ferenc, Csoóri Sándor, Farkas Árpád, Mezey Katalin, Nagy Gáspár, Szepesi Attila, Utassy József – és folytathatnám – neve fémjelez.”

Verskötetei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Széphistóriák : versek. (Ungvár, 1991)
  • Vannak ringó bölcsők : kárpátaljai magyar népballadák. (Ungvár-Budapest, 1992; 2006)
  • Kivont kardok közt : versek (Budapest, 1992; 1994)
  • Világtalan csillag : versek és műfordítások. (Ungvár, 2001)
  • Harminchárom év : versek. (Miskolc, 2002)
  • Fecskehajtó idő : régebbi és új versek. (Budapest : Masszi, 2004)
  • Jég és korbács : versek, 2002–2010. (Budapest, 2010)

Prózája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tábori posta : szovjet mundérban Poroszföldön : [katonaregény]. Budapest, Kortárs Kiadó, 2011. 304 p.[5]

Kitüntetései, díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vári Fábián László élete, munkássága, karpatinfo.net
  2. Bereg vármegye / Lehoczky Tivadar ; [szerk. S. Benedek András, Vári Fábián László] ; [az előszót írta S. Benedek András]. Budapest-Beregszász, 1996.
  3. Máramaros megye : honismereti írások a Monarchia korából / szerk. S. Benedek András ; [összeáll. S. Benedek András és Vári Fábián László] ; [az előszót írta S. Benedek András.] Budapest-Beregszász, 1997.
  4. A Hömlőc lábánál : Salánk, Feketepatak és Verbőc történetéből : falumonográfia / György Horváth László, Lajos Mihály ; [az utószót írta Vári Fábián László]. Ungvár-Budapest, 1998.
  5. Ilia Mihály recenziója a kötetről, Bárka
  6. Bethlen Gábor-díjasok. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  7. Jánosi Zoltán laudációja Vári Fábián László díjához (2014. január 19.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 2215. o. ISBN 963-05-6807-1

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vereckétől Beregszászig : Vári Fábián László kárpátaljai költővel beszélget Kozma László. (Budapest : Kairosz, 2007)