Medvigy Endre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Medvigy Endre
Született1948. november 18. (75 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásairodalomkutató,
szerkesztő
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1977, jogtudomány)
Sablon • Wikidata • Segítség

Medvigy Endre (Budapest, 1948. november 18. –) József Attila-díjas magyar irodalomkutató, szerkesztő.

Életrajza[szerkesztés]

1948. november 18-án, Budapesten született. Nős, három gyermek édesapja.

Az ELTE Jogi Karán 1977-ben szerezte diplomáját, rektori engedéllyel írt disszertációja témája: A két háború közötti erdélyi magyar irodalom szellemi áramlatai és az 1937-es vásárhelyi találkozó. 1973-1991-ig az Egyetemi Színpad irodalmi szerkesztője. 1978-79-ben antikváriumi eladó, ekkor ismerkedett meg a hazalátogató Püski Sándorral. 1981-1991-ig a Forrás Kör vezetője. 1984-1990-ig a Ráday Gyűjtemény tudományos munkatársa. Az 1988. június 27-én, a Hősök terére meghirdetett erdélyi tüntetés egyik szervezője. 1988-1989 között a Veres Péter Társaság titkára, 1989-2009 között a Püski Kiadó külső szerkesztője. 1993-ban a Magyar Élet folyóirat főszerkesztője. 1990-1994-ig az MDF Akadémia vezetője. 1995-1999-ig a Szent László Akadémia dékánja, 2000-2011-ig elnöke. 1997-től napjainkig a Kairosz Kiadó külső szerkesztője, a Nyirő József-életműsorozat gondozója. 1999-2002-ig a Budapesti Ruszin Kisebbségi Önkormányzat alelnöke. A Bocskai István Szabadegyetem előadója 1999-től, annak megalakulásától megszűnéséig. 2001-2011-ig a Magyarok Háza művészeti igazgatója. 1997-2012-ig a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége elnöke.

Munkássága[szerkesztés]

A nyolcvanas évek elejétől Pomogáts Béla irodalomtörténész és az Irodalomtudományi Intézet erkölcsi támogatásával irodalmat kutat. 1981-től publikál, tanulmányai és forrásközlései jelentek meg a kecskeméti Forrásban, a debreceni Alföldben, a Confessióban, a miskolci Napjainkban és a Holnapban, a békéscsabai Bárkában, a Hitelben, a Havi Magyar Fórumban, a szatmári–beregi Partiumban, valamint más folyóiratokban. 1986-tól, nagyobbrészt kutatási eredményeit feldolgozva, 40 könyvet szerkesztett és látott el értelmező előszóval vagy utószóval.

Összegyűjtötte Sinka István szanaszét megjelent ismeretlen verseit és prózai írásait, átnézte és feldolgozta az özvegynél, Szin Magdánál és az OSZK-ban található irodalmi hagyatékot.

1987-ben Tornai Józseffel közösen szerkesztette a Magvető Könyvkiadó számára Sinka István válogatott verseit: Lovasok opál mezőkön.[1] Ugyanez évben Vésztőn jelent meg szerkesztésében a Megzendül az erdő[2] című, nagyobbrészt hagyatéki jellegű Sinka-kötet.

A két Sinka-kötet és az 1986-os Kelet Népe-antológia megjelenését követően vették fel a Magyar Írószövetségbe.

1993-ban a Püski Sándor kiadója számára sajtó alá rendezte és elemző előszóval látta el Sinka István összegyűjtött verseit: Nagy útakról hazatérve I–II.[3] Ugyancsak a Püski Kiadónál jelent meg szerkesztésében Sinka István Kadocsa, merre vagy? [4] című prózakötete (elbeszélések, publicisztikai írások, sajtónyilatkozatok).

A Nap Kiadó In memoriam-sorozata számára Sinka István-, majd Erdélyi József-emlékkönyvet szerkesztett (Anyám balladát táncol,[5] 1999; Magányos csillag,[6] 2006). Domokos Mátyással igen harmonikus, már-már baráti jellegű volt az együttműködése.

1997 óta gondozza, szerkeszti, utószóval látja el a Kairosz Kiadó Nyirő József-életműsorozatát. 17 kötet jelent meg a sorozatban, a 18. előkészületben van. Kutatására, illetve Nyirő József hagyatékára épül A csillagig érő emberek[7] című kétkötetes novellagyűjtemény, a Mi az igazság Erdély esetében?[8] című, a szerző emigrációs korszakát átfogó gyűjtemény és A Megfeszített[9] című drámakötet. Ugyanitt jelent meg szerkesztésében az Arénába űzve[10] című, önéletrajzi írásokat tartalmazó Nyirő-kötet.

1948-as és 1956-os témájú antológiákat szerkesztett a Püski Kiadó számára (1848, te csillag;[11] 1956, te csillag[12]). Az általa szerkesztett versantológiák közül legjobban szereti A magyarokhoz[13] című, több kiadást megért „Bordó Bibliát”. Alcíme: Magyarság- és istenes versek az Ómagyar Mária-siralomtól Trianonig és napjainkig. A Kiskapu Kiadó adta ki, a Pult Kft. tíz éve terjeszti a fent említett könyvet.

Jelenleg Nyirő József-emlékkönyvet szerkeszt és Erdélyi József hagyatéki verseit rendezi sajtó alá.

Kötetei[szerkesztés]

  • Adósságtörlesztés; Felsőmagyarország, Miskolc, 2013 (Vízjel sorozat)
  • Népiség, Erdély, Trianon; Időjel, Bp.–Pilisvörösvár, 2021

A Trianoni Szemlében megjelent publikációi[szerkesztés]

  • SZABÓ DEZSŐRŐL EGY ENCIKLOPÉDIA MEGJELENÉSE OKÁN. In. Trianoni Szemle, Bp., Trianon Kutatóintézet, IV. évfolyam. 2012/1 – 4. szám. 2012. január–december. 198–202 o.
  • A SZÉKELYSÉG TÖRTÉNELMI REGÉNYÉT ÍRJA MEG NYÍRŐ JÓZSEF In. Trianoni Szemle, Bp., Trianon Kutatóintézet, VI. évfolyam. 2014/1–2. szám. 2014. január–június 146–147. o.
  • ÉS MÉGIS – ELÖLJÁRÓ BESZÉD.... In. Trianoni Szemle, Bp., Trianon Kutatóintézet, VI. évfolyam. 2014/3–4. szám. 2014. július–december. 160 -161 o.
  • MÁCS JÓZSEF PÁLYARAJZA. In. Trianoni Szemle, Bp., Trianon Kutatóintézet, VII. évfolyam. Évkönyv 2015. 250 o.[14]

Elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Sinka István: Lovasok opál mezőkön : Válogatott versek [a kötetet vál. és szerk. Medvigy Endre és Tornai József] ; [az előszót Tornai József, a jegyzeteket Medvigy Endre írta] Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1987
  2. ↑ Sinka István: Megzendül az erdő : A költő régi köteteiből, hagyatékából és a magyar sajtóból egybeszedett versek [összegyűjt., vál., szerk. és az utószót írta Medvigy Endre] ; [kiad. a Vésztői Nagyközségi Tanács], Vésztő, 1987
  3. ↑ Sinka István: Nagy útakról hazatérve : összegyűjtött versek [összegyűjt., szerk. és az utószót írta Medvigy Endre] Budapest, Püski Kiadó Kft.,1993
  4. ↑ Sinka István: Kadocsa, merre vagy? : összegyűjtött elbeszélések, újságcikkek, sajtónyilatkozatok [... összegyűjt., ... szerk. és az utószót írta Medvigy Endre], Budapest, Püski Kiadó Kft., 1997
  5. ↑ Anyám balladát táncol : in memoriam Sinka István / [vál., szerk., összeáll. Medvigy Endre], Budapest, Nap Kiadó, 1999
  6. ↑ Magányos csillag : in memoriam Erdélyi József / [vál., szerk., összeáll. Medvigy Endre], Budapest, Nap Kiadó, 2006
  7. ↑ Nyirő József: A csillagig érő emberek : száztíz elbeszélés [összegyűjt., szerk., a bevezetőt és az utószót írta Medvigy Endre] Budapest, Kairosz, 2009-2010
  8. ↑ Nyirő József: Mi az igazság Erdély esetében? [szerk., és az utószót írta: Medvigy Endre] Budapest, Kairosz, 2007
  9. ↑ Nyirő József: A megfeszített : drámák és misztériumjátékok [összegyűjt., szerk. és az utószót írta Medvigy Endre] Szentendre, Kairosz, 1999
  10. ↑ Nyirő József: Arénába űzve : önéletrajzi vallomások [szerk. és az utószót írta Medvigy Endre] Budapest, Kairosz, 2007
  11. ↑ Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag : a forradalom és a szabadságharc olvasókönyve [szerk. Medvigy Endre ; az előszót írta Pozsgay Imre] Budapest, Püski Kiadó Kft.,1997
  12. ↑ Ezerkilencszázötvenhat, te csillag : a forradalom és a szabadságharc olvasókönyve / [szerk. Medvigy Endre, Pomogáts Béla] ; [a kéziratok gyűjtésében és a szerkesztésben közrem. Jeney Károly, Obersovszky Gyula] Budapest, Püski Kiadó, 1991
  13. ↑ A magyarokhoz : magyarság- és istenes versek az Ómagyar Mária-siralomtól Trianonig és napjainkig / [szerk. Medvigy Endre] Budapest, Kiskapu, 2003
  14. ↑ Trianoni Szemle fülszövegei és a lapszámok tartalomjegyzékei
  15. ↑ Adél, Hercsel: Kásler Miklós kitüntette Stefka Istvánt március 15. alkalmából (magyar nyelven). index.hu, 2021. március 15. (Hozzáférés: 2021. március 15.)

Hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Medvigy_Endre&oldid=25816709”