Szerémségi földikutya
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kihalt      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nannospalax (leucodon) syrmiensis | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szerémségi földikutya (Nannospalax (leucodon) syrmiensis) a nyugati földikutya szuperszpeciesz, más néven nagyfaj, életmódját és ökológiai igényeit tekintve hasonló, de eltérő kromoszómaszámmal jellemezhető, tehát genetikailag izolált biológiai faja.
Előfordulás
A Kárpát-medence legcsapadékosabb legkiegyenlítettebb klímájú területein élt. Magyarországon a Dunántúlon, Szerbiában a vajdasági Szerémségben és Macsóságban (a Szávától délre, a Drina és a Kolubara folyók között elterülő sík- és alacsony dombvidéki terület);[2] továbbá valószínűleg a Kisalföldön és Horvátországban, Szlavóniában élt.
Megjelenés
A nyugati földikutya fajcsoport fajai külső megjelenésben nem különböznek egymástól.
Kihalására utaló tények
Dunántúli előfordulásukról utoljára 1925-ben,[3] szerémségiről 1984-ben tettek közé utoljára adatokat. Egyetlen ismert előfordulási területén sem élnek ma földikutyák, és ezen területek környékén sem találni potenciális élőhelyeket.
Jegyzetek
- ↑ Méhely, Lajos. A földi kutyák fajai származás- és rendszertani tekintetben. Magyar Tudományos Akadémia, 133-140 eredeti számozás 139-146 pdf számozása. o. (1909). Hozzáférés ideje: 2018. január 13. „Spalax monticola syrmiensis”
- ↑ Faragó Imre: TÉRKÉPÉSZETI FÖLDRAJZ I. A KÁRPÁT-TÉRSÉG TÉRKÉPÉSZETI FÖLDRAJZA, 2015. (Hozzáférés: 2018. január 13.)
- ↑ Éhik, Gyula (1925). Spalax monticola syrmiensis lelőhely Fehér megyéből. Állattani Közlemények 22, 52 eredeti számozás 58 pdf számozása. o. (Hozzáférés: 2018. december 30.) „A mult év folyamán egy földikutya került a Nemzeti Múzeumba Petőcz Rezső úr révén Sárszentmihályról, Fejér vármegyéből, amely a meghatározás alkalmával szerémségi földikutyának, Spalax monticola syrmiensis MÉHELY, bizonyult. Mivel a Magyar Nemzeti Múzeumban a Dunántúlról (Lelle, Somogy m.) mindössze egy szerémségi földikutyánk van, nem lesz talán érdektelen, ha ezt az állatot egy kissé közelebbről megvizsgáljuk.”
Források
- Németh Attila, Csorba Gábor. Földikutyák. Fővárosi Állat- és Növénykert (2015). ISBN 978-615-5392-10-8
- Három a magyar igazság, avagy mit sikerült megtudnunk a hazai földikutyákról Kitaibel Pál óta. Állattani Előadások. Magyar Biológiai Társaság, 2018. február 1. (Hozzáférés: 2018. február 8.)
További információk
Németh, Attila, Révay, Tamás, Hegyeli, Zsolt, Farkas, János, Czabán, Dávid, Rózsás Anita, Csorba, Gábor (2009). Chromosomal forms and risk assessment of Nannospalax (superspecies leucodon) (Mammalia: Rodentia) in the Carpathian Basin.. Folia Zoologica 58 (3), 349–361. o. (Hozzáférés: 2018. április 21.) „2n= 54, NF= 90 which consists of 3 pairs of metacentric autosomes, 9 pairs of submetacentric autosomes, 5 pairs of subtelocentric autosomes and 9 pairs of acrocentric autosomes. The X chromosome is large and submetacentric, the Y chromosome is large and acrocentric”
