Szerkesztővita:Fellegis

Üdvözlünk a Wikipédia szerkesztői között, kedves Fellegis!

If your Hungarian is sub-optimal, please click here.

Az alábbi oldalakon segítséget találsz a kezdeti tájékozódáshoz. Ide csak azt szedtük össze, amit tényleg szükséges és érdemes is átfutni legalább.

	Első lépések → Tanulj bele a szerkesztésbe lépésről lépésre! → Szerkesztés vizuális szerkesztővel
	Saját próbalap Itt veszélytelenül gyakorolhatod a szerkesztést
	Szerkesztői lap Bemutatkozhatsz a többieknek saját szerkesztői lapodon
	Kocsmafalak: kezdőknek •  képgondok Kérdezz bátran a Wikipédia társalgóiban!

	A Wikipédia alapelvei A projekt alapvető elvei, céljai
	Wikifogalmak szójegyzéke A leggyakrabban használt kifejezések és rövidítések
	Felküldési segédlet Ha olyan fényképet akarsz felküldeni, amit magad készítettél, feltöltheted az összes Wikimédia-projekt közös tárhelyére, a Wikimédia Commonsra

Szócikkírásnál, illetve módosításnál szó szerint ne másolj máshonnan, illetve mindig tüntesd fel forrásaidat!

---

  Ha kérdésed van, keress nyugodtan a vitalapomon! Üdvözlettel: Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2023. szeptember 6., 15:32 (CEST)

Személyes mentort kérhetsz az új szerkesztők kezdőlapján

Számok, mértékegységek

Kedves Sándor! Érdeklődéssel olvasom a szócikkeidet, igaz nem értek hozzá de hiánypótlónak tartom azokat és örülök, hogy van egy szerkesztő akitől ebben a lehet majd tanácsot kérni. Sajnos van néhány apró formai hiba, amelyeket nekem nincs kedvem javítani, pedig nem ártana. Ilyen pl. a számok és a mértékegységek közé szóközt kell beilleszteni. A szóközt &nbsp-vel is jelölheted, ilyenkor a mértékegység kapcsolódik a számhoz és nem megy át a következő sorba. A számokat tagolni kell, erre itt találsz szabályt: https://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Helyesírás/A_számok_írása A -tól -ig értékeknél nagykötőjelet – kell használni, a közelítő értékeknél kiskötőjelet -. Üdvözlettel: 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆^{𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝} 2023. szeptember 25., 15:49 (CEST)

Üdv! Köszi az infót, ezekután ügyelek majd erre, meg átnézem az eddigieket is. ... nomeg majd he megerősített szerkesztő leszek, bőven tudok hozzátenni majd néhány meglévő oldalhoz is. -fs- -fs- ^vita 2023. szeptember 25., 23:40 (CEST)

Kategória, sablon

Köszönet a remek szerkesztéseidért. Amire még nem jöttél rá, hogy a Wikipédia a nagy mennyiségű adatok áttekintésére, kezeléséhez több módszert alkalmaz: Sablonok használata. Tehát ha ismétlődő szerkezetet, vagy listát több lapon használni, akkor készíthető egy sablon, amit hivatkozásként egyben beilleszthetsz. itt lehet böngészni: Wikipédia:Sablonok listája Kategóriák használata: a témák szerinti csoportosítás a céljuk. egy szócikk több jellemző kategóriába is tehető, pl a A Rádiótechnika könyveinek listája nincs benne a Kategória:Rádió alapkategóriában. A Kategória:Rádióadók illetve Kategória:Műsorszórás mellett akár újat is létre lehet hozni, ha 10-nél több szócikket lenne praktikus csoportosítani. Rodrigó ⇔ 2023. október 9., 12:58 (CEST)

Üdv! Köszi az infót! Egyelőre a lapokat hozok létre, és a lapok közötti kohéziót próbálom összehozni, tematizálni majd a későbbiek során fogok. Elég sokféleképpen lehet témára bontani a rádió-specifikus dolgokat... sőt, még néha az is fejtörést okoz, hogy minek szánjak külön oldalt, és mi kerüljön egy oldalon címsorba. Aikre majd sok dolog fog hivatkozni, annak igyekszek külön-külön lapokat csinálni.

Másrészt még a témában jelenleg nagyon sok félkész, rosszul felépített, hiányos lap van a Wikipédián, ami szintén kapcsolódik a témáimhoz, kategóriámhoz, és azokat is érdemes lenne újragondolni. Majd ha megerősített szerkesztő leszek, ebbe is belevágok, de addig még van sok-sok új lapra való témám :) -fs- ^vita 2023. október 9., 13:47 (CEST)

Antennatechnika

Annak semmi értelme, hogy olyan kategóriát hozzunk létre, ami lóg a levegőben. Az első lépés, hogy magát a kategóriát kategorizáljuk. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2023. október 10., 09:19 (CEST)

Kösz, megtettem :) -fs- ^vita 2023. október 10., 09:29 (CEST)

Sajnos, nem illeszkedik a wikidatába. (Q629413) a televíziós antenns talán, de abba meg beleillik például a lepkenantenna is. Beleillenék... MZ/X ^vita 2023. november 14., 16:31 (CET)

Viszont létezik ilyen szakág (rádióamatőröknek még vizsga is van belőle: https://tankonyv.ham.hu/A_vizsga-DJ4UF/?cid=a05 )... ebbe pl. beleillik a lepkeantenna (lesz is olyan cikkem) meg a televíziós antenna (épp most csináltam a yagi antennát). Az antennatechnikába meg minden beletartozik, ami a tápvonal kinti vége és a levegő között van.

Ez a "televíziós antenna" is érdekes dolog, mert a televíziós antenna az meg egy olyan antenna, ami arra a frekvenciatartományra van méretezve, amelyen televíziós műsorszórás történik. Szóval minden antennatipusból lehet televíziós antennát is csinálni. Ha meg megszűnik a TV sugárzás egy adott sávon, és később ott rádióműsorszórás lesz, akkor abból a "televíziós antennából" remek rádióantenna lesz. Történt egykor ilyen, a régi Tokajról sugárzott TV1 adása megszűnt, és azon a sávon jelenleg URH (87.5-108 MHz) rádiós műsorszórás van.

Tapasztaltam én is, hogy ez a wikidata kicsit hiányos. A képek kategorizálásánál viszont találtam egy "Antenna" kategóriát, abba viszont beleillik a dolog. (a wikidata témákat egyelőre még nem nagyon figyeltem) -fs- ^vita 2023. november 14., 20:04 (CET)

Sejtem, hogy rádióamatőr vagy. Jó munkát!

A wikidata egyfajta kategorizálás is, és nagyon rosszul rendezték el az alá- és fölé rendelt fogalmakat. Az "antenna" gyakorlatilag csak TV adókról szól, ami rendkívül hibás. Ugyanis nem lehet alárendelt kategóriákat (wikidata fogalmakat) hozzárendelni. Az általad elkezdett munka az URH (VHF) frekvenciatartomány antennatípusait öleli fel. Ez ugye középhullámon illuzórikus, és mikrohullámon (UHF) jelentéktelen, SHF esetén pedig üregrezonátorokat használnak.

A "televíziós antenna" nevű wikidata fogalma tartalmazza leginkább azt, ami a Yagi antenna fogalmához kötődik. Ne felejtsd el, hogy a wikidata nemzetközi, nem lehet a magyar fogalomkört ráerőltetni - vagy bármit, amit az ITU meghatároz.

Az Antennakönyvet évek óta nem vettem kezembe, de úgy se derülne ki, miért használnak botantennát a WIFI jelátvitelnél. Amely ugye elvileg lambda-negyed sugárzó. MZ/X ^vita 2023. november 14., 20:54 (CET)

... pedig az az Antennakönyv hasznos íromány, az a lambda-negyedes botantenna+ellensúly meg valóban ott van az antennás Wifi-stickekben... a routernél meg a jó öreg emeletes körsugárzót lehet látni, ha lepattintjuk a router szarváról a műanyagot. 2.4GHz-re (12cm) kiszámolva még a mérete is annyi, amennyinek lennie kell a könyv szerint. ( egy negyedhullámú és egy félhullámú darab tekerccsel elválasztva.) -fs- ^vita 2023. november 14., 22:19 (CET)

Az általad hivatkozott HAM tankönyv tartalmaz egy apró hibát. Az antennának nem ellenállása van, hanem talpponti impedanciája. Ehhez kell az antenna hosszabbító, vagy rövidítő. De jó lenne, ha mindent ohmosra lehetne kiegyenlíteni! MZ/X ^vita 2023. november 18., 21:15 (CET)

nowiki

Ajánlom figyelmedbe az {{Építés alatt}} sablont. Megóv némi kellemetlenségektől. Amit pedig nem említettem: ha végeztél, töröld a sablont! OsvátA ^vita 2023. október 25., 16:39 (CEST)

Kösz, jó ötlet. -fs- ^vita 2023. október 25., 21:01 (CEST)

Hívójel, Hívójel prefix

Látom, hogy a HA használatos magyar rádióamatőr-azonosító prefixeként, meg a magyar repülők lajstromjele is így kezdődik.

Laikusként szívesen venném, ha az alábbi kérdésekre adott válaszokat is beleszőnéd a két szócikkbe:

Melyik nemzetközi szervezet rendelte hozzá Magyarországhoz a HA-t (és a HG-t)? Hol használják még a HA országkódot? Ha nem csak a rádióamatőröknél – hanem a repülésben is –, akkor talán célszerűbb egy másik címet adni a szócikknek. Talán Országazonosító prefix? Mondjuk nem csak ország, hanem szervezet is kap ilyet. Akkor ITU-R prefix, talán? Már ha csakugyan az ITU-R osztotta ki ezeket.

És mi az a CQ? És melyik ITU: ITU-T, vagy ITU-R (gondolom, az utóbbi, ha már rádióról van szó) szerepel a táblázat fejlécében?

Vlk ^vita 2023. november 2., 18:09 (CET)

A HA*/HG* az hívójel, és az ITU osztotta ki. A hívójel prefix szabályzat minden olyan szervezetre, egyesületre, stb... vonatkozik, amely végez valamilyen rádióforgalmazást. Repülők, hajók, meteorológiai állomások, kutatóállomások, stb. használják. Honvédségnél is láttam már HA jelet. Viszont kellő mértékű forrásdokumentummal csak a rádióamatőr specifikus kérdésekben rendelkezem. A "hívójel prefix" az a hivatalos neve, mivel a hívójel szerves része. Valószínűleg azért használják lajstromozásra is, mert alkalmas egyedi azonosításra (központi szervezet koordinálja az egyedi jelek kiadását). A szócikket még bővítem, és a hozzátartozó további szócikkeket/hivatkozásokat is megcsinálom. -fs- ^vita 2023. november 2., 21:00 (CET)

Kérlek, kategorizáld a képeidet

A commonsos vitalapodon pár hete már kértelek, de nyilván elkerülte a figyelmedet, így itt is megkérlek, hogy légy szíves kategorizáld a feltöltött képeidet. Az eddig feltöltött 92 képednél ezt megtettem, de a témában laikusként nem biztos, hogy ez a legtökéletesebben sikerült. További jó szerkesztést! -- ato ^vita 2023. november 5., 11:00 (CET)

Bevezető

Szia! Kérlek, tanulmányozd alaposan a Wikipédia:Bevezető oldalt, különösen A bevezető szöveg szakaszt. Még egy cikkedet sem láttam, ami ennek megfelelt volna, pedig nyilván te is sok szócikket megnéztél, elolvastál írás előtt. A bevezető mondatban a cikk címét ismételjük vastag betűvel, és rögtön után leírjuk, hogy mi az, eszik-e vagy isszák, milyen témakörbe tartozik. Lehet, hogy te tudod, hogy folyton a rádiózásról írsz cikkeket, de az olvasók nem. Tehát nem azzal kezdődik a cikk, hogy mire használjuk, hanem hogy mi az. Kérlek, hogy ennek megfelelően dolgozd át a cikkeidet. Inkább legyen darabra kevesebb, de az jó és érthető. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2023. november 7., 11:48 (CET)

Örömmel látom, hogy az újabb cikkeid már megfelelő bevezető mondattal indulnak. Örülök, hogy köztünk vagy, további jó munkát! -- Malatinszky ^vita 2023. november 28., 20:53 (CET)

Nagybetű

Javaslom, hogy a táblázatokban ne használj nagybetűs (Verzál, Capital) írásmódot. Érdemes helyette dőlt betűs, vagy félkövér kiemelést használni. Megkockáztatom: talán semmi szükség a szövegközi kiemelésre, vagy a táblázatok fejlécében ugyanerre. A táblázat enélkül is nagyon jól használható. Stilisztikailag a nagybetűs írásmód olyan, mintha kiabálnál valami miatt. MZ/X ^vita 2023. november 23., 16:22 (CET)

Üdv! Szerintem az NMHH-s sávterv táblázatokra gondolsz. Ott a forrásban is pont így van... és érdekes, mert megfigyeltem benne logikát is. Ahol nagybetűvel írják az "AMATŐR" szót, ott nincs teljesítménykorlátja. Ahol meg kisbetűvel hogy "Amatőr", ott pedig a HAREC diplomásoknak is jelentős teljesítménykorlátozásuk van.

Más esetekben meg csak a mozaikszavakat írtam tiszta nagy betűkkel, meg ahol valaminek a pontos jelölése is nagybetűs. Ha valahol feleslegesen nagybetűztem, akkor kijavítom. -fs- -fs- ^vita 2023. november 23., 18:10 (CET)

Megerszerk

Megerősített szerkesztőnek jelöltelek. --Malatinszky ^vita 2023. november 28., 22:09 (CET)

Köszönöm szépen! Remélem, így még hatékonyabban bővíthetem a Wikipédiát rádiós, elektronikai, informatikai témákkal. -fs- ^vita 2023. november 28., 22:12 (CET)

A jogosultságot beállítottam, további jó munkát kívánok. -- Malatinszky ^vita 2023. december 1., 03:21 (CET)

Kategória:Vázlatos besorolású Távközléstechnikai témájú oldalak

Szia! Ezzel így több gond is van. Először is, a mellékneveket kisbetűvel írjuk. Másodszor: ezeket a kategóriákat rejtettként hozzuk létre. Harmadszor és elsősorban: ezeket a kategóriákat nem a szócikkre tesszük és nem direktben, hanem a vitalapra, a megfelelő sablonokkal. Ha ez problémát okoz, a Wikipédia-vita:Sablonműhely oldalon kérhetsz segítséget. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2023. december 19., 15:35 (CET)

Üdv! Ezzel a "vázlatos" dologgal csak jelezni akartam, hogy ez egy vázlatos felépítésű oldal, nem a teljességre törekszik, viszont rendszerbe foglalva ide össze szeretnék gyűjteni minden wikipédiás oldalt, amit érint a téma, és néhány mondatban leírni egy nagyobb témacsoport közös jellemzőit. ... végülis valóban felesleges kategória, mert látszik, hogy ez egy vázlat. :) -fs- ^vita 2023. december 19., 15:47 (CET)

A szócikkekre csak olyan látható kategóriát teszünk, ami az olvasók tájékozódását szolgálja. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2023. december 19., 15:50 (CET)

Töröltem is a kategóriát, mert ebben a hibás névalakban amúgy sem maradhatna. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2023. december 19., 15:44 (CET)

Forrás és ISBN

Szia! Legalább két általad szerkesztett cikkben (Alaki tényező, Direkt terjedés) találkoztunk ezzel a forrásmegjelöléssel:

Rádióamatőrök kézikönyve. Műszaki könyvkiadó. ISBN 2399997844871. Hozzáférés ideje: 1962. 

de a NVIS, Rövidhullámú műsorszórás, Térhullám, Meteorscatter, stb. cikkekben is szerepel ez a szám. A probléma az, hogy ilyen ISBN szám nem létezik. Ha a forrásként megadott könyvnek nincs ISBN száma, akkor nem kell megadni; hamis számot pedig méginkább nem kéne megadni. Kérlek magyarázd meg, honnan származik ez az azonosító? Pkᑌᘗᖾ^{ᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ} 2024. február 22., 21:39 (CET)

Kedves Fellegis szerktárs!

(@Pkunk szíves figyelmébe is.)

Kaptam egy jó ötletet egy volt kollégámtól, hogy neki mi volt nagyon hasznos adatforrás amatőr korában, azokhoz a témákhoz, amiket tárgyaltál. (Én sosem voltam rádióamatőr, ő ellenben igen. Csak aztán úgy alakult az élete, hogy ez nem fért bele. De természetesen ettől még az ismeretei és szemlélete megmaradt.)

Gondoltam, meg is osztom Veled, mert nyilván beválhat. (Vagy arra is van esély, hogy magad is ismered; akkor csak a célszerű forrássablonozást próbálhatnánk ki rajta.). De azt látom, szomorúan, hogy egyáltalán nem foglalkoztál, a már elég régen észrevételezett, téves (vagy hamis) ISBN-számos forrással. (Pedig ezeket rendbe kell tenni.)

Akkor attól tartok, jobb ha egyelőre nem adom meg a kollégám javaslatát. Majd, amikor már több indíttatást érzel a források pontosítására. Majd figyelem. Az adatot magamnak feljegyeztem. – Garamond ^vita 2024. március 30., 20:02 (CET)

Üdv! Van nálam most egy papírváltozat, amin ez szerepel:

ETO 621.396.72 - 621.396.6.029.55/62

Ez megfelelne azonosításra? -fs- ^vita 2024. március 30., 20:56 (CET)

Úgy látszik, hogy ez mégis a 'Rádióamatőrök kézikönyve', 1962, Műszaki Könyvkiadó. Az ETO könyvtári, téma szerinti azonosító, mindenképpen hasznos megadni, ui. a könyvtárban ennek alapján megtalálják. ISBN-je ennek nincs, az ETO jó lesz. – Pkᑌᘗᖾ^{ᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ} 2024. március 31., 10:32 (CEST)

Kedves Érdekeltek!

Szeretnék reagálni az ETO-számra, mint azonosítóra. Kedves Pkunk kolléga: méltányolom a segítőkészségedet, hogy tovább tudjunk lépni, de nem, nem lesz jó az ETO-szám. Tessék kipróbálni „élesben” egy könyvtárban.

A nagy könyvtárak nem szakrend szerint (tehát a mű tartalma szerinti csoportosításban) tárolják a dokumentumaikat, hanem például méret szerint, beszerzési időpont szerint, tehát gyakorlatias formai csoportokat képezve. A szakrendi feltárás a katalóguson keresztül lehetséges, ha lehetséges.

A kis könyvtárak többsége ugyan lényegében az ETO alapján csoportosít, de nem mélységi, hanem mondjuk csak három számjegyes bontással. (Ráadásul az ETO-számokat szépen csiszolja ugyan a tudomány, de a könyvtárak már a múlt század hetvenes éveiben józanul tudomásul vették, hogy a könyvtári szakrend el fog szakadni, el kell szakadjon az elmélettől.)

Ezzel szemben az emlegetett kötet tényleg feltalálható és azonosítható. A könyvészeti adatai (amiből természetesen csak nagyon keveset kell megadni):

Rádióamatőrök kézikönyve

Kézi- és segédkönyv rövidhullámú adó- és vevőamatőrök számára

Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1962

A mű eredeti kiadásának címe:

Autoren-Kollektiv

AMATEURFUNK

Verlag Sport und Technik, Berlin, 1960

Munkatársak

K. Andrae, Neuenhagen b. Berlin. DM 3 GST,

H. Brauer, Leipzig. DM 2 ABM,

H. J. Fischer, Berlin, szerkesztő,

F. W. Fussnegger, Berlin, DM 2 ABO,

O. Kronjäger, Leipzig, DM 2 AKM,

G. Lesche, Gera, DM 2 ABJ,

W. Lichthardt, Berlin, DM 2 X LO,

O. Morgenroth, Sonneberg,

W. Müller, Leipzig, DM 2 ACM,

K. Rothammel, Sonneberg, DM 2(?) ABK, (a kérdőjelest nem tudom elolvasni a pdf-ben)

E. Schneller, Jena, DM 2 AEJ,

K. H. Schubert, Berlin

Szerkesztő Hans Joachim Fischer. okl.fizikus

A magyar kiadás munkatársai:

Forditó: Taróczy Jenő, HA 5 051,

Műszaki ellenőr: Gausz József, HA 5 BJ,

Felelős szerkesztő: Magyari Béla, HA 5 052

ETO 621.396.72

621.396.6.029.55/62

És itt elérhető online: https://archive.org/details/radiotechnika.yearbook.hu2014/radioamator.handbook.hu1962/page/n1/mode/2up (Ahogy a linken látható, más hasznos kötetekkel együtt. Fellegis kolléga, szerintem örülni fogsz nekik!)

Az eredeti forrásmegadás jelenleg így szól:

{{Cite book |title=Rádióamatőrök kézikönyve |accessyear=1962 |publisher=Műszaki könyvkiadó |isbn=2399997844871}}

tehát majdnem jó. ISBN nem kell, nem is értem, miért kellett eröltetni, a sablon nem hiányolja. Az 1962 a mű kiadásának időpontja, nem a hozzáférés ideje. Annak ott van értelme, ahol egy dokumentum hajlamos a megváltozásra (esetleg elérési címe sajnálatos módosulására, vagy éppen a Netről való eltűnésre). Tehát tipikusan web-forrásoknál. Azt tudom jelezni, hogy legalábbis a megadott dátum idején itt és itt olvasható volt. A Rádióamatőrök kézikönyve esetében inkább azt írnám, hogy „|origyear=1960 |accessdate=2024-03-31 |year=1962”.

Egyébként meg valójában én, azt hiszem, CitLib sablonnal csináltam volna, valahogy jobban kézreáll. Ezen a módon:

{{CitLib |cím=Rádióamatőrök kézikönyve |alcím=Kézi- és segédkönyv rövidhullámú adó- és vevőamatőrök számára |közreműködők=[Szerk.] Fischer, Hans. Joachim  |hely=Budapest |kiadó=Műszaki Könyvkiadó |év=1962 |elér=2024-03-31 |url=https://archive.org/details/radiotechnika.yearbook.hu2014/radioamator.handbook.hu1962/page/n1/mode/2up}}

tehát Rádióamatőrök kézikönyve: Kézi- és segédkönyv rövidhullámú adó- és vevőamatőrök számára. [Szerk.] Fischer, Hans. Joachim. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1962. Hozzáférés: 2024. március 31.  

* * * *

A fentebb elemzett „eredeti forrásmegadás” itt fordul elő:

• Primer sugárzó Az idézett műben a 377. oldalon van valami ide vágó. Ez az egyetlen forrás.
• Meteorscatter Az idézett műben a 107-108. oldalon. Ott úgy, hogy meteor-szóródás (meteor-scattering). (Egy kicsit magyarosabb szóhasználat, lám, mégis akad.) A Cite web hivatkozás szerintem nem szerencsés. Nem csak azért, mert a hamWiki szinte egyáltalán nem foglalkozik állításai forrásával (ebben – formai hasonlóságai ellenére – élesen különbözik a Wikipédiától). De itt például mégis ad forrást, csak éppen a www.dj4uf.de ... link nem él! Ezek szerint tulajdonképpen ennek a szócikknek is egyetlen forrása van.
• Rövidítési tényező Az idézett műben történik említés róla, a 96. oldalon. (Érdekes, nekem inkább rövidülési tényezőként jön fel az emlékeimből, de láthatólag mindkettőt használják.) Ez az egyetlen forrás.
• Rövidhullámú műsorszórás Javaslom hozzárendelni más nyelvű változatként a Kurzwellenrundfunk-ot. Ennek kapcsán néztem, hogy van a Wiki más nyelvű változataiban egy jó pár kategória és szócikk, amit össze lehetne házasítani a megfelelő magyarral (egyébként meg egymással is).

• Radio broadcasting
• AM broadcasting
• Radio-frequency engineering
• Isotropic radiator
• Monopole antenna
• Hörfunk
• Rundfunk
• Kurzwellenrundfunk
• Langwellenrundfunk
• Mittelwellenrundfunk
• UKW-Rundfunk

stb.

Ide tartozik még, hogy a Doluhanov-könyvnek, ami forrásként szerepel ennél a szócikknél, viszont tényleg van ISBN-je, ahogy az Direkt terjedés hivatkozásában szépen benne is van. Ide is kellene.

• Alaki tényező Az idézett műben a nevét nem találtam, csak mint M tényezőt. Veszedelmesen rövid a szócikk. Én az ilyen kicsiket bele szoktam tenni egy nagyobb szócikkembe, fejezetként, bekezdésként, akkor meg lehet védeni attól, hogy kifogásolják, mint csonkot.
• Ground-plane antenna A Hobbielektronika.hu szépen elmagyarázza, hogy a kifejezés maga „földelő síkot” jelent, azaz mesterségesen kialakított földelést(...) Ezt legalábbis én, könnyebben fel tudom fogni, mint az „aszimmetrikus monopólus ...” eszmefuttatást. A javascript algoritmus fölösleges (és külön probléma, hogy ahhoz is meg kellene adni, hogy honnan van). Az idézett mű az egyetlen forrás.
• Térhullám Sajnálatosan ezzel is van mindenféle bajom. A Doluhanov-hivatkozás itt is hiányos. A hamWiki ellen már korábban berzenkedtem. Az idézett műben a 99. körül láttam valamit a témáról, de csak pár szót. Kicsit alibinek érzem.
• Direkt terjedés Ugyanott van szintén pár szóban említve. Ezt valóban így használják elsősorban? Közvetlen terjedés nem lehetne? Az idézett helyen úgy szerepel, hogy „közvetlenül (kvázioptikai terjedés)”. (Még fontosabbnak is érzem a direktnél és közvetlennél, hogy ilyenkor rá kell látni az adóra. Az URH-sávok klasszikus problémája.)
• NVIS (Vagyis NVIS - Near-Vertical-Incidence-Skywave - Függőlegeshez közeli behatolású térhullám. Ami a térhullámú terjedés egyik speciális esete. Hát ez nyilván gyógyíthatatlanul zsargon marad.) A megadott forrásban nem találtam meg. (Mivel az egy NDK-könyvből fordult magyarra, talán nem véletlenül.) Ezzel szemben sok nyelven van a szócikknek megfelelője. Érdemes lenne, ha nem is támaszkodni rájuk, mert nem sokkal kiadósabbak azok sem, de a forrásaikat megvizsgálni. (Meg a szép ábrákat; ahogy a többi hullámtanos szócikk esetében is.)

Mindegyikből illik kivenni az ISBN-számot, amit felsoroltam, mert így ez az ISBN ismert, téves adat a Wikipédián.

Amit korábban említettem, mármint a kollégám ajánlását, hogy ez szintén alkalmas lehet forrásként: Karl Rothammel Antennenbuch (le lehet tölteni, németül van), http://om6bb.bab.sk/files/Anteny/Publikacie/Ine/Rothammels%20Antennen%20Buch.pdf.

Érdeklődéssel várjuk akkor a témába vágó cikkeket, és azok forrásait. Nekem az a benyomásom, hogy a szakértelem megvan hozzá, némi türelmesebb bogarászásra kell még ráhangolódni, mert a Wikipédia, mint a szerkesztők egymást korrigáló és bővítő tevékenységén alapuló információ-tár, úgy tud jól működni. – Garamond ^vita 2024. március 31., 21:10 (CEST)

A megadott ETO szám alapján találtam meg a könyvet (Rádióamatőrök kézikönyve... 1962, archive.org, stb.), de csak azért, mert az is be volt scannelve és az ocr jól hozta elő. A citlib mellett nekem lenne egy alternatív javaslatom, de majd holnap. Csak a 'Primer sugárzó' cikkel foglalkoztam, egy képletet már meg is találtam, kapott egy refet. Folyt.köv. – Pkᑌᘗᖾ^{ᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ} 2024. március 31., 21:57 (CEST)

alaki tényező, rövidítési/rövidülési (mindkettő előfordul) hullámtényező... ezek valóban gyakori előfordulású dolgok mind az antennáknál, mint kábeleknél.

Térhullám: mindent annak neveznek, ami az ionoszféráról való visszapattanással történik.

Direkt/közvetlenhullámú/kvázioptikai terjedés: mindhárom előfordul, mind a szakirodalomban, mind a szakzsargonban

NVIS: nem csak szakzsargon, az NMHH-s törvényekben (amit szinte minden sávtervhez belinkeltem) is szerepel "NVIS alkalmazások" néven.

Még mindegyik általam elindított cikket fogom bővíteni, egyelőre alapjaiban terveztem elindítani a rádiós témát, több kategóriában (antennák, kábelek, illesztők, moduláció, modulátorok, demodulátorok, sávtervek, törvényi oldal, stb...), meg legyen minden bekategorizálva, és lehessen egymásra hívatkozni, ahol ilyenre van szükség.

Meg sok esetben szüksék lesz átirányító linkekre is, mert sok olyan dolog is van, amit sokféleképpen hívnak.

Kösz a linket! -fs- ^vita 2024. március 31., 22:22 (CEST)

Kisebb javítás a Primer sugárzó c.cikkben: 'cite book' segítségével adtam meg a művet. – Pkᑌᘗᖾ^{ᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ} 2024. április 1., 12:23 (CEST)

@Pkunk: azért lett volna elegendő a CitLib is, mert háromnál több szerzőt nem szoktunk megadni. Hogy egyébként a hasonló célú sablonok közül ez jut hamarabb eszembe, vagy az, majdnem mindegy. Az ETO-számról láthatólag nem tudtalak meggyőzni, hogy nem fontos. A szócikkben tett javításért köszönet illet. @Fellegis: ez mind szép elképzelés, de szerintem nem szaporítani kellene a szócikkeket, hanem rendezni, például több, és pontosabban megadott forrást írni hozzájuk. Én nem vagyok sablonozó alkat, magam is sokat bakizok, másnak is inkább segíteni szeretek. De beakadhatsz egy szigorúbb szerkesztőnek, aki akár nagyhirtelen törlésre is jelöli a csonkokat vagy a hamis forrásleírással rendelkező szócikkeket. (Szigorúbban nézve valójában már az is baj, hogy nincs legalább két-két érdemi forrás megadva.) Igyekeztem a kényes pontok feltárását segíteni. Én ennyit tudok tenni. A többi csevegésemre nem nagyon érdemes reagálni. Az NVIS-t például én is látom, hogy így fogjuk használni (hiszen ez az elterjedt, és mi tükrözni akarjuk az állapotokat, nem előírni, hogy hogyan kellene mindenkinek mondani). Csak azt állapítottam meg sajnálkozva, hogy nincs magyaros elnevezése. A térhullám fogalmát sem kell ismertetni velem, nem azt mondtam, hogy nem tudom mi az, hanem, hogy az ismertetés jelzett forrásait nem látom meggyőzőnek. (A részletezett okokból.) – Garamond ^vita 2024. április 2., 01:06 (CEST)

A 'cite book' csak egy alternatíva: azért gondoltam erre, merthogy mégiscsak egy könyvről van szó, meg jobban is ismerem. A 'Primer sugárzó' cikkel kapcsolatban: több forráshivatkozás kéne bele. – Pkᑌᘗᖾ^{ᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ} 2024. április 3., 12:56 (CEST)

Hívójelek

Szia! Annyit dolgozol ezen a területen, hogy lassan el kellene gondolkodni egy saját kategória létrehozásán. "Rádióamatőr hívójelek" szerintem elég lenne, hiszen a bele kerülő cikkek országonként is megadják, de még régiókra bontva is tájékoztatnak. A másik lehetőség "Rádióamatőr hívójelkörzetek" vagy "Rádióamatőr hívójelek országok szerint". Vagy valami ehhez hasonló. További jó munkát kívánok, HA5ZU, alias Burumbátor ^{Súgd ide!} 2024. április 3., 11:30 (CEST)

Szia! Ezen én is gondolkodtam, viszont nem csak a rádióamatőr szakágat fedi le, hanem a hajózási, repülési, és katonai kommunikáció is használja. Rádió és TV tornyoknak, egyéb adóberendezéseknek is van. A körzetesítés meg még érdekesebb, van ahol kivezetik, van ahol nem területi alapú, van ahol meg olyan szigorú, hogy prefix-előtagnak is körzetesítetten kell megadni, pl. Kanári szigetekre kitelepülve EA8/HG9FS/P módon kellene megadni. Meg ugye olyat is látok, hogy a külföldieknek az adott országba ideiglenes hívójelet kell igényelni, és erre fentartott körzetszámaik vannak. Még jobban utánanézek, hogy milyen szolgálatok milyen módon körzetesítenek. ... Egyelőre legyen meg legalább Európa. -fs- ^vita 2024. április 3., 12:25 (CEST)

Na ez az, ami számomra magukból a szócikkekből nem derül ki. Ezt kellene tartalmaznia az első mondatnak mindenhol, hogy micsoda is az, amiről szól a cikk. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2024. április 3., 13:08 (CEST)

Mindegyik oldalon a bevezetőrészben visszalinkelek a Hívójelprefix oldalra, azon az oldalon meg van link a Hívójel oldalra. Úgy gondoltam, ha az olvasó rákattint ezekre a linkekre, akkor abból kiderül, hogy mi van ilyen módon felosztva. Persze a hívójel szócikkben még nem tértem ki részletesen a körzetszám/körzetazonosító részre, csak a Magyarország-specifikus részt tartalmazza. Ezt mindenképp korrigálni fogom. Egyelőre úgy néz ki, én is tanulom a dolgot, és sokat segít hogy különbözö országok felosztásait tanulmányozom. ( sőt... először még tisztázom, hogy a körzetszám/körzetazonosító a prefix vége, vagy már a suffix eleje) -fs- ^vita 2024. április 3., 13:26 (CEST)

Nem számíthatunk arra, hogy az olvasók egy sor linket követnek, és meg is találják, melyiket kell; a cikk első mondata ezért egy rövid definíció, amely a legszükségesebb tudnivalót tartalmazza, beleértve, hogy eszik-e vagy isszák a cikk tárgyát. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2024. április 3., 14:35 (CEST)

Egyitomi nevek település nevek fordítása

Szia,

Lenne kb másfél tucat egyiptomi név és település amit le kéne fordítani a magyar kiejtés szerinti megfelelőjére. Kérhetem a segítséged? Vagy tudsz valakit ajánlani aki tudna ebben segíteni?

Szép napot kívánok, Manstein ^vita 2024. április 11., 13:42 (CEST)

Üdv! Az arab írást sajnos nem ismerem. Google-maps-ban a településnevek megvannak latin betűkkel. Ha érdekes anyagod van az adott településnévvel kapcsolatosan, szerintem nyugodtan használd az angolos latin településnevet, az elegendő a hely pontos azonosításához, ha megvan a szócikk, ez alapján valaki biztos lesz majd, aki átírja magyar szerint megfelelőre. 91.147.248.104 (vita) 2024. április 11., 16:04 (CEST)

Törlés

Ha nem megfelelő néven hoztál létre lapot (pl. Moldávia hívójelkörzetei), azt nem a {{törlés}}^(?), hanem az {{az}} sablonnal jelezheted, mivel előbbi megbeszélésindítást, utóbbi megbeszélés nélküli törlést jelent. Alfa-ketosav ^vita 2024. április 14., 17:24 (CEST)

Köszi a tippet! Azonnali törlést akartam, mivel "Moldávia" nevű ország nem létezik. Érdekes amúgy, mert valahogy én is "Moldávia"-ként emlékeztem, viszont amikor kerestem az anyagokat hozzá, akkor mindenütt "Moldova" nében jött elő. -fs- ^vita 2024. április 14., 20:51 (CEST)

Hivatalosan tényleg nem létezik, de emlékezetem szerint a rövid oroszos forma valóban ez volt. De például most fogtam egy olyan forrást (a maga kedves esetlenségével), ahol meg úgy írták, hogy Moldva. Rádió és film technika, 1950 (3. évfolyam, 10. szám) 1950-10-01. Nem másolom ide a képet az oldalról, mert akkor aztán külön be kéne szkennelni, de a tartalma, betűhíven, így szól:

    Szovjet hívójelek 

     Miután még mindig bizonyosfokú 
     tájékozatlanság tapasztalható a szovjet 
     hívójelek ismeretét illetően amatőr kö-
     rökben, az alábbiakban közöljük a 
     Szovjet Szövetséges Köztársaságok 
     hívójeleit. 

     1. Orosz Szöv. Közt.    UA1-4-6 
     2. Bjelorusszia         UC2 
     3. Ukrajna              UB5 
     4. Örményország         UG6 
     5. Azerbeidzsan         UD6 
     6. Grúzia               UF6 
     7. Finn-Karélia         UN1 
     8. Moldva               UO5 
     9. Litvánia             UP2 
    10. Lettország           UQ2 
    11. Esztország           UR2 
    12. Szovjet Távol-Kelet  UA9⌀
    13. Kazakisztán          UL7 
    14. Turkménia            UH8 
    15. Üzbekisztán          UI8 
    16. Kirgizia             UM8 
    17. Tadzsikisztán        UJ8 

(Szerettem volna érzékeltetni az áthúzott nullát, ahogyan ők írták, de rendszerint nincs a karakterkészletekben balra dőlő vonalas változat, az kéne.)

Hasonlóan nevezi meg a szovjet tagköztársaságot Bánszegi Ferenc A rövidhullámú megfigyelő című munkája, ami több érdekes anyaggal együtt itt megtaláható: https://ha5mrc.bme.hu/library/konyvtar.html. Ebben is szerepelnek „történelmi” hívójelek. (Meglepően sok közülük használatban maradt.) – Garamond ^vita 2024. április 25., 11:51 (CEST)

Régi Szovjetunióbeli hívójelek. A legtöbb tagországnál feltüntetem ezeket is, sőt a régi angol és francia gyarmatok hívójeleit is. ... ha egy 50-60 éve készült napló valakinek a keze közé akad, és rákeres, akkor be tudja azonosítani a helyeket.

Nemrégiben egy 1932-ben készült logot láttam, és ott a magyar hívójelek is érdekes formátumúak voltak, HAF[0..9]* volt az összes.

0O probléma... kár, hogy a táblázatokban nem enged a Wikipédia fixed fontot kikényszeríteni, akkor jól látszana a különbség. ... a "számítógépes kód" meg alámajzol.

Moldova Moldva néven is szerepel most is, pl. "moldvai csángók" kifejezésben. -fs- ^vita 2024. április 25., 12:26 (CEST)

Hát éppenséggel a táblázatokban is lehet kérni olyan fontot, amiben áthúzott nulla van, például ha beleírom a cellába, hogy style="font-family:'Consolas'". De minek? A szokásos betűkkel is kítűnően megkülönböztethető az O-tól a 0. (Ellentétben mondjuk a kis L és nagy i esetével: l - I.) Az áthúzott számjegy az amatőröknél is zsargon számba ment, de muszáj volt valahogy megoldani, hiszen például az írógépeinken akkoriban kis L és kicsi (vagy nagy) O állt az 1 és 0 helyett! Csak kedves zsargonszerűsége miatt idéztem fel, magam is csak kézírásban írok így. (Mégis csak programozó vagyok, és így maradtam.) Viszont én is jobbra dőlő áthúzást használok.

Úgy látszik a régi átmérő-jel a nyomdákban fordított volt. De már abban az – 1956-ban kiadott – könyvben is, amit idéztem, áthúzatlan számjegyek szerepelnek, csak egy térképen van ⌀. Viszont ott bizony balra dől.

A Moldva–Moldova–Moldávia nevezéktan több hónapos vitára alkalmas a Wikipédián. Ne oldjuk meg itt, mellékesen. – Garamond ^vita 2024. április 26., 13:31 (CEST)