Szerkesztő:Kisdongo/A Louis van Gaal korszak (1991-1999)
1991 - 1999: A van Gaal korszak[szerkesztés]
Louis van Gaal és egy új Ajax[szerkesztés]
Miután 1991-ben az Ajax edzője Leo Beenhakker a Real Madridhoz szerződött, a csapat irányítását ekkor Louis van Gaal vette át, a korábbi segédedző. Akárcsak Johan Cruyff, Van Gaal is rögtön jelzett a vezetőségnek, hogy azonnal megváltoztatja a csapattaktikát. Akárcsak Cruyff próbálkozását, az ő erőfeszítéseit is győzelem jutalmazta meg. Az irányítása alatt levő első szezonban a csapat bejutott az 1992-es UEFA-kupa döntőjébe. Egy izgalmas oda-visszavágós mérkőzésen az Ajax idegenben lőtt több góllal legyőzte az Torino FC csapatát. Így megszerezte története első UEFA-kupa győzelmét. Ezzel együtt a csapatnak sikerült megszereznie története során az összes nemzetközi kupát. Bár nem játszott a döntő visszavágóján az Ajax legújabb sztárja Dennis Bergkamp, de a tornán lőtt hat góljával ő lett a csapat legeredményesebb játékosa. Bergkamp az 1991-es és 1992-es szezonban is a holland bajnokság gólkirálya lett. Ennek ellenére az Ajax mindkét szezonban csak a második helyet tudta elérni a PSV mögött. Az 1993-as szezonban az Ajaxnak 1984 óta újra el kellett fogadnia, hogy csak harmadik helyen fejezik be a szezont. A bajnokságban nyújtott rossz teljesítmény ellenére a csapat megnyerte a Holland-kupát.
1993-ban Dennis Bergkamp és Wim Jonk eligazoltak a klubból, Mindketten az Internazionalehoz mentek. Miután ők ketten elhagyták a klubbot, a - csapat egyik újdonsült világsztárja - finn Jari Litmanen kapta meg a 10-es számú mezt. Ő lépett elő a csapat első számú támadó középpályásává. Ez a finn labdarúgó – a csapatnál eltöltött 7 év alatt- a világ egyik legjobb labdarúgójává lépett elő. Emellett az Ajax történetének egyik legjobb idegenlégiósának is megválasztották. Litmanent kivéve az Ajax leigazolta a nigériaia Finidi Georgeot és visszatért a csapatba az AC Milantól Frank Rijkaard is, mialatt Van Gaal építgette a jövő legjobb csapatát. A menedzsernek nem kellett sok pénzt költenie játékosokra mivel a saját nevelésű játékosok közt sok nagy tehetség volt.
Európai hegemónia 2 évig[szerkesztés]
Az 1994-1995-ös szezonban a csapat két évtized után újra visszatért a Bajnokcsapatok Európa-kupája sikerekhez. Az Ajax veretlenül jutott be a torna döntőjébe, ahol – már a csoportkörben is kétszer legyőzött – AC Milan csapatával mérkőzött meg. A bécsi finálét az Ajax csapata nyerte meg a 18 éves Patrick Kluivert 85. percben szerzett góljával. Ezzel a góllal Kluivert lett a legfiatalabb játékos aki eddig gólt lőtt Bajnokcsapatok Európa-kupája döntőben. Ezzel a győzelemmel a csapat megszerezte a 4. BEK-győzelmét. Van Gaal nagyon jól rakta össze a csapatot. Ezekben az években sokan a világ akkori legjobb klubcsapatának tartották az Ajax-ot. Ez a csapat a következő játékoskerettel nyerte meg a bécsi döntőt:
|
|
Decemberben pedig eljött a várva-várt Interkontinentális Kupa fináléja Tokióban. Az ellenfél a Libertadores-kupa győztese, a brazil Grémio csapata volt. Ez a mérkőzés büntetőpárbajban dőlt el, és ezt az Ajax csapata nyerte meg 4:3-ra. Ezek után még ebben a szezonban az Ajax-nak sikerült elhódítania az Európai Szuperkupát is. A kétfordulós fináléban a Real Zaragoza csapatát győzték le. Az első mérkőzésen – Spanyolországban – a hazaiak vezetése után az Ajax kiegyenlített. Két héttel később a visszavágón – Amszterdamban – már nagy fölényben játszott az Ajax és 4:0-s végeredménnyel legyőzték a Real Zaragoza csapatát. Így ebben a szezonban a csapatnak 5 kupát (2 hazai + 3 nemzetközi) sikerült megnyernie. Louis van Gaal-nak beérett a munkája. A győzelmek mellett a csapatot elismerték a világ legjobbjának. Megkapták az 1995-ös évre a World Soccer Magazine-től ”Az év csapata” címet is. A következő szezonban ugyanúgy a torna legnagyobb esélyeseként a csapat bejutott a fináléba. A Rómában lejátszott mérkőzésen ismét egy olasz csapat volt az ellenfél. De ebben a döntőben az 1973-as BEK-döntőbeli ellenfelük, a Juventus csapata győzött büntetőkkel és így visszavágott a 23 évvel ezelőtti vereségért.
A Bosman-szabály nagy vesztese[szerkesztés]
A következő évben történt egy esemény a nemzetközi focivilágban ami kicsit később ennek a szuper csapatnak a végét jelentette. A hanyatlás kezdetét idézte elő, mivel rövid időn belül a csapat legjobb játékosai más klubokba igazoltak el. Velük együtt az edző, Louis van Gaal is átigazolt az FC Barcelona-hoz.
Ez az esemény az úgynevezett ”Bosman - szabály” beiktatása volt. A dolog még az 1990-es évben kezdődött el. Ekkor Jean-Marc Bosman a belga Standard de Liège játékosa volt, de a francia Dunkerque csapatához szeretett volna átigazolni. A szerződése már lejárt Belgiumban, de az FC Standard csapata nem volt megelégedve az érte felajánlott összeggel. Ezzel együtt még Bosman fizetését is csökkentették. Ezek miatt ő beperelte a belga klubot „átigazolás akadályoztatása” címén. Végül már a hágai bíróság döntött az ügyben. 1995-ben a bíróság Bosmannak adott igazat. Az új szabály – másnéven Bosman-szabály – lényege az volt, hogy az Európai Uniós országokban játszó, már lejárt szerződésű játékosok szabadon átigazolhattak más klubokhoz. Ezzel együtt még olyan szabályt is bevezettek, hogy egy csapatban már nem csak három külföldi „idegenlégiós” játszhat. E két újítás bevezetése után forradalmi átalakulás vette kezdetét az európai fociban. A szabály leglényegesebb traktusa nem az volt, hogy hány idegenlégiós játszhasson egy csapatban, de a jövő szempontjából mégis ez lett a legfontosabb. Ma már mindenki természetesnek veszi, hogy a lejárt szerződésű játékos oda megy, ahova akar. Nagyon érdekes, hogy napjainkban olyasmi is megtörténhet, amire az 1990-es években még nem volt példa. Az hogy egy klub akár tizenegy külföldi idegenlégióssal is pályára léphet.
A Bosman-szabály bevezetése után az Ajax-ot két és fél éven belül szinte az összes kiemelkedő futballistájától "megszabadították". Clarence Seedorf még a Bosman-ügy lezárta előtt igazolt külföldre, de 1998 januárjáig az alábbi focisták távoztak az Ajaxtól: 1996-ban Edgar Davids, Michael Reiziger, Finidi George és Nwankwo Kanu, 1997-ben Patrick Kluivert, Marc Overmars és Winston Bogarde, 1998-ban Ronald de Boer és testvére Frank de Boer, 1999-ben Edwin van der Sar és Jari Litmanen távozott. Ugyan közülük csak Reiziger, Bogarde és Davids ment el szerződése lejártával, azaz ingyen, de a többiek távozása is szorosan összefüggött a Bosman-szabállyal. Frank Rijkaard még 1995-ben visszavonult és Danny Blind is ugyanezt tette csak kicsit később, 1999-ben. Az edző, Louis van Gaal 1997-ben hagyta el a klubot. Helyére a dán Morten Olsen jött, aki rögtön elhozta magával a dán labdarúgás egyik legnagyobbját, Michael Laudrupot.
Morten Olsen rövid időszaka[szerkesztés]
Az Ajax bajnoki címet és Holland-kupát is nyert 1998-ban, Morten Olsen első évében. Ennek a sikernek az ellenére Olsen nem válthatná fel azokat a kulcsjátékosokat akik eligazoltak a csapatból, vagy a sikeres edzőt Van Gaal-t. Olsen második évében a klubnál nagy feszültség merült fel az edző és a holland játékosok - Ronald és Frank de Boer - között, és Olsent 1998-ban részben ez miatt elküldték. 1999-ben az Ajax a 6. helyen végzett a bajnokságban, ez volt 20 éve a csapat által elért legrosszabb helyezés.