Szerkesztő:JuniorCalogero/Visegrádi vár vázlat

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Visegrádi vár
A visegrádi fellegvár légifotón
Ország	Magyarország
Mai település	Visegrád
Tszf. magasság	333 m
Épült	1246-51
Elhagyták	1685-86 (török ostrom)
Állapota	helyreállított
Építőanyaga	kő
Elhelyezkedése
Visegrádi vár Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′ 37″, k. h. 18° 58′ 50″47.793611111111, 18.980555555556

Id. Markó Károly: A visegrádi vár

A visegrádi vár (gyakran fellegvár) erődítmény a Dunakanyarban, Visegrád városában. A Visegrádi-hegység magas sziklacsúcsától le egészen a Duna partjáig húzódik. A középkori vár fontos politikai és katonai szerepet játszott a magyar történelem során egészen a 17. század végéig, amikor hadászati jelentőségét elvesztette.

Története

A történelem folyamán több erődítményt is emeltek az itt lakó népek, hogy ellenőrzésük alatt tarthassák a szoroson átvezető utat. Az 1241–1242-es tatárjárás viharai által romba dőlt ispánsági vár köveiből építtette fel az újabb veszedelem elleni félelmében IV. Béla a hatszög alakú, vastag falú lakótornyot, amit a néphagyomány később Salamon-toronynak nevezett el. Míg az uralkodó a Duna parton építkezett, addig felesége, Mária királyné a magas sziklacsúcsot erődíttette meg az eladott ékszerei árából befolyt pénzen. A két várrészt kiegészítette a meredek hegyoldalon végigfutó zárófal, amelynek vége egészen a Duna-parti Vízi-várig futott le. A 14. század elejének belháborús időszakában Csák Máté fegyveresei szállták meg, tőlük az országot egyesítő Anjou Károly király ostrommal vette vissza. A következő időszakban az uralkodó megépíttette a kényelmesebb lakhatást biztosító Duna folyó melletti Palotát, így a zordon kővárban csak a helyőrség állomásozott. Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején a felsővárbeli ötszögletű öregtoronyban őrizték a koronát, de 1440-ben Erzsébet özvegy királyné utasítására mégis sikerült ellopnia Kottaner Ilona udvarhölgynek. A 16. században Buda elfoglalása után rövidesen már a török seregek kerülgették Visegrádot is, első ostroma 1544-ben történt, amikor súlyos sérülések érték a Salamon-tornyot. A következő másfél évszázadban többször cserélt gazdát az egyre romosabbá váló épületegyüttes. Végső pusztulását az 1685-ös török ostromban szenvedte el, de az ellenséges csapatok rövidesen kivonultak belőle a sokkal fontosabb hadászati jelentőségű Buda várának védelmére.

A következő évszázadokban már a könyörtelen időjárás és az emberek bontásai alaposan lefogyasztották mind a várkomplexum, mind az egykori királyi Palota épületeit. Bár korábban is végeztek feltárásokat, de csak az 1960-as évektől indult meg korszerű műemlékvédelmi helyreállítása a magyar történelem fontos színteréül szolgáló visegrádi várnak, melynek munkálatai még sok generációnak adnak feladatot.

Kiállítások

A fellegvárban több kiállítás is látogatható, amelyek az egész várhoz hasonlóan a Pilisi Parkerdő Zrt. gondozásában vannak. Megtekinthető a vár történetét bemutató kiállítás, a vár maketten rekonstruált erődrendszere, a Szent Korona másolata és itteni őrzésének története, egy panoptikum, valamint vadászati-halászati-gazdálkodási kiállítás.

• 
  A fellegvár kiállításának bejárata
• 
  A Szent Korona másolata Visegrádon
• 
  Mátyás király címere egy boltív zárókövén
• 
  Macskabagoly a fellegvár kiállításán

Források

• A Fellegvár története
• Visegrád - Múzeumok, műemlékek
• Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára (11.) Visegrád, Királyi palota (szerk.: Körber Ágnes) 1981 ISBN 9635550006

További információk

• Légifotók a várról
• Fotógaléria
• Virtuális séta a várban

Képgaléria

• 
  A Fellegvár
• 
  Vártorony
• 
  Impressziók
• 
  Madártávlatból (2010)
• 
  Bejárat a Fellegvárba (2009)

[[Kategória:Magyarország várai]] [[Kategória:Visegrádi-hegység]]