Szentkuthy Mihály
| Szentkuthy Mihály | |
| Született | 1813[1] Szatmárnémeti[1] |
| Elhunyt | 1897. április 16. (83-84 évesen)[1] Szatmárnémeti[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | színész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szentkuthy Mihály, Szentkuty Mihály (Szatmárnémeti, 1813. – Szatmárnémeti, 1897. április 16.) úttörő színész.
Életpályája[szerkesztés]
Szülei Szentkuthy János műépítész és késolczi Gánóczy Zsuzsa voltak. Iskoláit szülővárosában és Nagyváradon végezte el; gyógyszerész lett. 1844-ben Rozsnyón lépett színpadra. Első szerepe a Vallomások c. vígjátékban volt. Zelényi Lajos, Göde István, Végsei Sándor, Abday Sándor társulataiban szerepelt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban honvéd főhadnagyként vett részt. 1849 után Hubay Gusztávnál folytatta színi pályáját Nyírbátorban. Szegeden (Latabár Endrénél) és Debrecenben is játszott. 1854. augusztus 15-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, A rab c. népszínmű András szerepében, midőn ezt a kritikát kapta: „Játéka igen kedvesen lepett meg bennünket. Mind masquirozása, mind egész magatartása, mozdulatai és hanghordozása tehetséges és eléggé gyakorlott színészre mutatnak." {Pesti Napló.) Ezután Szuper Károly, hat évig Reszler István, majd Szabó József társulatában játszott. 1871-ben Aradra szerződött. Molnár György így jellemzi: „A hős-apákat elég sikerrel játssza, s a kitörő jelenetekben belérengett az egész színház." (Világostól - Világosig, Arad, 1881. II. köt. 61. oldal.). Öreg napjait Szatmáron élte le, ahol a színielőadásoknak mindvégig lelkes látogatója volt. Felesége Portik Eliz (Lilla) (? - Bp., 1885. július 13.) színésznő volt.
Művei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar színmvészeti lexikon
További információk[szerkesztés]
- Molnár György: Világostól Világosig (Arad, 1881)
- Szathmáry Zoltán: A debreceni színház története (Debrecen, 1924)
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8