Szent Miklós-templom (Kecskemét)
| Szent Miklós-templom (Kecskemét) | |
.jpg) | |
| Vallás | Keresztény |
| Felekezet | Katolikus |
| Egyházmegye | Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye |
| Építési adatok | |
| Építése | 1290 körül |
| Stílus | gótikus, barokk, copf |
| Elérhetőség | |
| Település | Kecskemét, Belváros |
| Hely | 6000 Kecskemét, Kossuth tér 5. |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Miklós-templom (Kecskemét)
Pozíció Kecskemét térképén
| |
 é. sz. 46° 54′ 24″, k. h. 19° 41′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 24″, k. h. 19° 41′ 34″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Miklós-templom (Kecskemét) témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A kecskeméti Szent Miklós-templom, más néven a Barátok temploma, vagy Ferences templom a város katolikus hitéletének egyik központja, Kecskemét legrégebbi, ma is álló épülete.
Története
A templom a 13. század végén épült, gótikus stílusban, később több ütemben bővítették. Középkori szokás alapján úgy építették, hogy a város védőszentje, Szent Miklós ünnepén a lemenő nap megvilágíthatta a főoltárt. A templomot említő első írásos emlék 1475-ből maradt fenn. Érdekesség, hogy a reformáció kezdetén a helyi katolikusok és reformátusok felváltva tartottak istentiszteleteket a templomban. 1647-től a ferencesrendi szerzetesek használták, innen ered a „Barátok temploma” név.
Később több bővítésen is átesett az épület, a hajó és a szentély meghosszabbításán túl a Szent Anna kápolna hozzáépítése voltak a jelentősebb mérföldkövek a templom életében. Az 1678-as tűzvész után a korábbi fatornyot már kőből építették újjá. 1777 és 1784 között a templomot barokk stílusban felújították, tornya copf stílusban 1799-ben lett megmagasítva. A romkert helyén álló temetőt is 1777-ben zárták be. Az utolsó komolyabb változtatásra 1931 és 1933 között került sor, ekkor alakították ki a lourdes-i kápolnát a templomot a főtértől elválasztó falnál. A romkert mai formáját 1974-ben nyerte el, Mayer Antal tervei alapján.[1][2][3]
Harangjai
A templomnak 4 harangja van:
- Szent Miklós harang: 1120kg - E1 - Szlezák László öntötte Budapesten 1926-ban,
- Szent Antal harang: 550kg - G1 - Szlezák László öntötte Budapesten 1926-ban,
- Szent Miklós harang: 290kg - H2 - Szlezák László öntötte Budapesten 1926-ban,
- Szent Mihály harang: 106kg - E2 - Szlezák László öntötte Budapesten 1926-ban.
Harangozási rend
Hétköznap reggel 7.00-7.03 délben 12.00-12.03 este 20.00-20.03 között harangozik a Szent Miklós harang. Vasárnap 7.15-7.18, 9.15-9.18, 11.15-11.18, 17.15-17.18 között hívja a népet a templomba a Szent Antal harang. 7.30-7.33, 9.30-9.33, 11.30-11.33, 17.30-17.33 között a templomból mind a négy harang jelzi a Szentmise kezdetét. Reggel 7.00-7.03 Délben 12.00-12.03 Este 20.00-20.03 között a Szent Miklós harang szól.
Képek a templomról
-
A templom udvara -
A romkert -
A templom lourdes-i kápolnája -
Az orgona (építette Mooser Lajos 1860-ban)
.jpg)
Jegyzetek
- ↑ A templom.hu-n. [2011. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
- ↑ A puszta.com-on. [2009. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
- ↑ A KÖSZ honlapján[halott link]