Szent Mónika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Mónika
Monica of Hippo by Gozzoli.jpg
özvegy
Születése
331 v. 332[1]
Tagaste
Halála
387 május 4. (55 évesen)
Ostia Antica
Egyháza Római katolikus egyház
Tisztelik Római katolikus egyház
Ünnepnapja augusztus 27.
Római katolikus egyház
Minek/kiknek a védőszentje? férjes asszonyok és anyák
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mónika témájú médiaállományokat.

Szent Mónika (latinul Monica), (Thagaste, 331 v. 332.[1] – Ostia, 387 május 4.[2]) Szent Ágoston édesanyja, a férjes asszonyok és anyák védőszentje.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az afrikai Thagastében született, keresztény pun családban. Gyerekkorában öreg szolgálójuktól tanulta az Isten iránti szeretetet, az önmérsékletet és a mértéktartást.

Fiatalon feleségül adták a pogány Patriciushoz, akit hűtlensége és dühkitörései ellenére türelemmel szeretett és végül megtérített: férje a halálos ágyán megkeresztelkedett.

Mónika igyekezett gyermekeit, köztük Ágostont is Istenhez vezetni, de ő már fiatal korától kezdve kicsapongó életet élt. A filozófiát és retorikát tanult Ágostont nem érdekelte az egyszerű nyelven íródott Biblia tanítása, sőt 373-ban a keletről származó materialista világnézet, a manicheizmus követője lett. Mónika éveken keresztül imádkozott fia megtéréséért, de Ágostonra nem hatott: 383-ban otthagyta anyját és titokban Rómába utazott. Amikor Mónika megtudta, hogy fia eltávozott, teljesen kétségbeesett, „eszét vesztette a fájdalomtól”, de aztán megértette, hogy Isten más szerepet szánt neki a tervében: folytatta az imádkozást fia megtéréséért.

Amikor Mónika néhány év múlva fia keresésére indult, Milánóban találta meg, ahol Ágoston időközben Szent Ambrus püspök tanítványa lett, szakított a manicheusokkal és a keresztény tanítást kezdte el tanulni. 387 nagyszombatjának éjszakáján, április 25-én megkeresztelkedett és elhatározta, hogy visszatér Africa tartományba. Ezzel Mónika 14 évnyi szenvedése és imádkozása beteljesedett. Fiát nem tudta követni szülőhazájukba, mert a kikötővárosban, Ostiában megbetegedett és meghalt. Kívánságának megfelelően ott helyezték végső nyugalomra, a Szent Aurea-templomban.

Szent Mónika és Ágoston

Szent Ágoston így fejezi be édesanyja történetét:

Nyugodjék békében a férjével együtt, aki előtt és aki után nem volt más férje, akinek szolgált, s akiben megtermette a türelem gyümölcsét, mert őt is megnyerte, Uram, neked. Add, hogy mindnyájan, akik ezt olvassák, oltárodnál megemlékezzenek Mónikáról, a te szolgálódról, és vele együtt Patriciusról is, aki egykor az ő férje volt, s kinek testéből, nem tudom hogyan, engem is erre az életre vezéreltél. A jámbor lelkek emlékezzenek meg róluk, akik az én szüleim voltak ebben a mulandó világosságban, s akik most már belőled, az Atyából és a katolikus Anyából a testvéreim, és velem együtt a mennyei Jeruzsálem polgárai, ahová a te néped, a kivonulástól kezdve egész a megérkezésig oly forrón vágyakozik.

Ünnepe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 15. században kezdték el ünnepelni Szent Mónikát az ágostonos remeték, május 4-én, Ágoston megtérésének emléknapját megelőző napon. 1550 körül vették fel a római naptárba is az ünnepet, majd 1969-ben helyezték át a mai dátumra, augusztus 27-re, Szent Ágoston ünnepnapja elé.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b A forrásokban mindkét évszám megtalálható.
  2. Ürögdy 308. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]