Szarkádi-sziklaeresz
| Szarkádi-sziklaeresz | |
 | |
| A Szarkádi-sziklaeresz | |
| Hossz | 2 m |
| Mélység | 0 m |
| Magasság | 1,7 m |
| Függőleges kiterjedés | 1,7 m |
| Tengerszint feletti magasság | 184 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Tihany |
| Földrajzi táj | Balaton-felvidék |
| Típus | hidrotermális |
| Barlangkataszteri szám | nincs |
A Szarkádi-sziklaeresz rombarlang, amely a Tihanyi-félszigeten, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található.
Leírás
A Szarkádi-tető közepén lévő nagy forráskúpban található. Megközelíthető a sárga jelzésű turistaösvényen, amely érinti a Szarkád-tetői-barlangot. A Szarkádi-sziklaeresz a forráskúp ÉK-i végében van.
A rombarlang 4 m széles és 220 cm magas szája DK felé néz. Ezt befelé egyre szűkülő, háromszög alaprajzú fülke követi. Az első rész mennyezetének gömbfülkésre oldott részénél magassága 2 m körüli, beljebb csak 150 cm, majd a végpontnál lévő kürtőben ismét magasabb. Hossza 2 m, átlagos szélessége 3 m, átlagos magassága 1,7 m és térfogata kb. 8 m³. A meszes hidrokvarcitban forró, kémiailag agresszív víz oldotta ki mint mennyezetének kürtői mutatják. Formájából ítélve ez is csak félbarlang. Valószínűleg kőfejtés tárta fel és semmisítette meg egy részét. Alját laza kőtörmelék borítja. Klímája a környezet klímájához hasonló. Zugaiban ízeltlábúak élnek. Jelenleg helyi jelentőségű kis barlangmaradvány. 3–4 személynek megfelelő bivakhely. Előterének feltárása talán hozzáférhetővé tenné a kürtőt.
Előfordul irodalmában Hálóeresztői-kőfülke (Kordos 1984), Szarkádi IV. kup 2. ürege (Eszterhás 1984), Szarkádi IV. kúp 2. ürege (Eszterhás 1987), Szarkádi-mező gejzírkúpjának üregei (Eszterhás 1987), Szarkádi mező gejzírkúpjának üregei (Szenti, Eszterhás 2001), Tihanyi Szarkádi mező gejzirkupjának ürege (Eszterhás 1984), Tihanyi Szarkádi-mező gejzírkúpjának ürege (Szenti, Eszterhás 2001) és Tihany, Szarkádi-mező gejzírkúpjának üregei (Kordos 1984) neveken is. 1983-ban volt először Szarkádi-sziklaeresznek nevezve a barlangrom az irodalmában.
Kutatástörténet
Bertalan Károly említette a Magyarország barlangleltára című 1976-ban befejezett kéziratában. Eszterhás István 1983-as tihanyi szpeleográfiai jelentésében említette a barlangot és helyszínrajzon lett helye jelölve. 1983-ban Eszterhás István és Jákói István mérték fel és Eszterhás István készítette el alaprajz térképét két metszettel.
Az 1984-ben kiadott Lista a Bakony barlangjairól című összeállításban Szarkádi-sziklaeresz a 4463-as barlangkataszteri területen, a Tihanyi-félszigeten, Tihanyban lévő üreg neve, amelynek további nevei Tihanyi Szarkádi mező gejzirkupjának ürege és Szarkádi IV. kup 2. ürege. A posztvulkánikus üreg 4×2 m-es és 2 m magas.
Kordos László 1984-ben megjelent könyvének országos barlanglistájában meg lett említve a Tihany, Szarkádi-mező gejzírkúpjának üregei kifejezés, ami a barlanglista szerint azonos a Hálóeresztői-kőfülkével. Térképen van feltüntetve helye. A Hálóeresztői-kőfülke azonos a Szarkádi-sziklaeresszel, a Szarkádi-üreggel és a Szarkád-tetői-barlanggal.
1987-ben Eszterhás István írta le részletesen a rombarlangot. Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4463-as barlangkataszteri területen lévő, tihanyi Szarkádi-sziklaeresz gejziritben alakult ki, valamint 2 m hosszú és 1,7 m magas. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.
Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című 1993-as kéziratban meg vannak ismételve az 1989-es információk. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg. A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel neve a rombarlanggal foglalkozó 9 írás megjelölésével.
Irodalom
- Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
- Eszterhás István: Jelentés a Tihanyi-félsziget szpeleográfiai terepbejárásáról. In: Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1983. Kézirat. 38., 40., 55. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: Jelentés a Tihanyi-félsziget szpeleográfiai terepbejárásáról. In: Zentai Ferenc szerk.: Alba Regia Barlangkutató Csoport. MKBT Beszámoló, 1983. 62. old.
- Eszterhás István: Lista a Bakony barlangjairól. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei, 1984. (3. köt.) 28. old.
- Eszterhás István: A Tihanyi-félsziget barlangkatasztere. A Bakony Természettudományi Kutatásának Eredményei, 18. (1987.) 19., 38., 54., 60., 69., 74. old.
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája. In: Sivó Zsuzsanna – Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1989. Kézirat. 152. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1993. Kézirat. 49. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 279., 307. old.
- Szenti Tamás – Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke. Kézirat, 2001. november 12. 97. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
További irodalom
- Bertalan Károly: Bakonyi barlangok adatgyűjteménye. Kézirat. Veszprém, Budapest. 1932–1976. (A kézirat megtalálható az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal adattárában.)
- Eszterhás István: A Tihanyi-félsziget barlangkatasztere. Kézirat. Isztimér, 1984. 69–71., 130. oldal és egy oldal fényképmellékleten két fénykép. (A kézirat megtalálható a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Adattárában és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.) (Néhány oldallal és fényképpel bővebb, mint az 1987-es nyomtatott változat. A kéziratot csak barlangonként szétdarabolva láttam.)
- Eszterhás István: A Bakony nemkarsztos barlangjainak genotipusai és kataszteri jegyzéke. Kézirat. Budapest, 1986. Szerződéses munka az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnak.
- –: OKTH barlangkatalógus. Kézirat, 1975–1983. (18 karton a 25-től a 42. sorszámig tartalmazza a tihanyi barlangok egy részét.)
