Szakmarai

	Szakmarai; (293,52 – 290,1 millió évvel ezelőtt)
Előző korszak	Következő korszak
Asszeli	Artyinszki
	PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓
	Környezeti jellemzők; (átlagos értékek az időegységen belül)
	Idővonal
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
	A perm időszak eseményei m • v • sz -300 — – -295 — – -290 — – -285 — – -280 — – -275 — – -270 — – -265 — – -260 — – -255 — – -250 — Triász Karbon Wuchiapingi Wordi Kunguri Szakmarai Changhsingi Capitani Roadi Artyinszki Asszeli P; e; r; m K; é; s; ő K; ö; z; é; p; s; ő K; o; r; a 254,14 ± 0,07 – 251,902 ± 0,024 Ma 259,1 ± 0,5 – 254,14 ± 0,07 Ma 265,1 ± 0,4 – 259,1 ± 0,5 Ma 268,8 ± 0,5 –; 265,1 ± 0,4 Ma 272,95 ± 0,11 –; 268,8 ± 0,5 Ma 283,5 ± 0,6 – 272,95 ± 0,11 Ma 290,1 ± 0,26 – 283,5 ± 0,6 Ma 293,52 ± 0,17 – 290,1 ± 0,26 Ma 298,9 ± 0,15 – 293,52 ± 0,17 Ma ← 1 Mezozoikum; Paleozoikum; 1Tömeges kihalás; A perm eseményeinek; hozzávetőleges idővonala.; A skálán az évmilliók láthatók.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. július 12.) ezen a változaton alapul.

A szakmarai a kora perm földtörténeti kor négy korszaka közül a második, amely 293,52 ± 0,17 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött az asszeli korszak után, és 290,1 ± 0,26 mya zárult az artyinszki korszak kezdetekor.^[1]

Nevét az Urál-hegységi Szakmara folyóról kapta. Az elnevezést Alekszandr Petrovics Karpinszkij orosz geológus vezette be a szakirodalomba 1874-ben. Ekkor még az artyinszki korszak alkorszakának tekintették, de ma már önálló korszakként határozzák meg.

Meghatározása

A Nemzetközi Rétegtani Bizottság meghatározása szerint az szakmarai emelet alapja (a korszak kezdete) a Streptognathodus postfusus konodontafaj megjelenésével kezdődik. Az emelet tetejét (a korszak végét) a Sweetognathus whitei és a Mesogondolella bisseli konodontafajok megjelenése jelzi.^[2]

Jegyzetek

↑ International Stratigraphic Chart. International Commission on Stratigraphy, 2020. (Hozzáférés: 2020. július 12.)
↑ Sakmarian in GeoWhen database. International Commission on Stratigraphy