Szabolcs Ferenc
| Szabolcs Ferenc | |
| Született | Grosz Ferenc[1] 1874. szeptember 18.[1] Tiszalök[1][2] |
| Elhunyt | 1959. október 26. (85 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | építész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szabolcs Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szabolcs Ferenc, születési és 1902-ig használt nevén Grosz Ferenc[3] (Tiszalök, 1874. szeptember 18. – Budapest, 1959. október 26.) magyar építész.
Élete[szerkesztés]
Grosz Lajos és Czitrom Hani fiaként született. A müncheni műegyetemen és a párizsi École des Beaux-Arts-ban tanult Pascal mester mellett.[4][5] Budapesten Schickedanz Albert mellett dolgozott[4] a budapesti ezredéves emlékmű[5] és a Szépművészeti Múzeum tervein,[6][5] majd Papp Gyulával (1857–?)[7][8] társult.
Az első világháború idején, a mozgósítás első napjaiban bevonult katonának.[5]
1930-ban a budapesti építészkongresszus végrehajtó bizottságának titkára volt.[6] Tagja volt csaknem minden hazai művészi és műszaki egyesületnek.[5] 1944 júliusában kikeresztelkedett a református vallásra.[9]
Számos köz- és magánépületet emelt a történelmi Magyarországon különböző területein.
Felesége Rapolti Erzsébet Irma volt, akivel 1931. március 1-jén Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[9]
Ismert épületei[szerkesztés]
.jpg)
- 1902–1904/1908: zsinagóga, Ungvár[6][4][10][5]
- 1904–1906: evangélikus templom, Pancsova[4][11][5]
- 1906: református templom, Zilah[4][12]
- 1908: Grósz-palota, Nagymihály[6]
- 1909: Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet, Kisvárda[6][5]
- 1910: Korona-szálló, Ungvár[4][6][5]
- 1910/1911–1912/1914: a Nyírvízszabályozó Társulat székháza (Nyírvíz-palota), Nyíregyháza[6][13][4][14]
- 1911–1912: községháza, Nyírbátor[4][6]
- 1912: a Nyíregyházi Általános Hitelintelintézet székháza, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utca 7.[15][4]
- 1912: takarékpénztár, Nyírbátor[16][4][6]
- 1928–1929: székesfővárosi bérház, Budapest, Róna utca[4][17][18][5]
- 1930–1932: Horthy Miklós-közkórház (ma: Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórháza), Budapest, Maglódi út 89–91.[4] (Maróthy Kálmánnal, de közreműködött Rimanóczy Gyula is)[19]
- ?: római katolikus templom, Mosóc[4][5]
- ?: Posta, Miskolc[4]
- több vidéki banképület[4]
Tervben maradt épületek[szerkesztés]
A fentiek mellett sok pályázaton vett részt:
- 1899: Budapesti Áru- és Értéktőzsde (Tőzsdepalota), Budapest (I. díj)[6][20][21]
- 1903: Erzsébet királyné budapesti emlékműve, 2. pályázat, Budapest (Papp Gyulával és Damkó Józseffel)[22][6]
- 1905: Török bankház, Budapest[23][6]
- 1905: Szabadságharc-emlékmű, Budapest (Istók Jánossal)[6]
- 1906: Vendéglő és kaszinó, Szakolca[6]
- 1906: Vendéglő, Belényes[24]
- 1907: Városi vigadó és szálló, Léva[6]
- 1909: Kultúrpalota, Pozsony[25]
- 1927: Posta, Makó[26]
- ?: Zemplén megye székháza[4]
- ?: Kereskedelmi Akadémia, Munkács[4][5]
- ?: Községháza, Kiskunmajsa[5]
A első világháborúban tervei szerint létesült a przemyśli magyar és német hősi temető,[4][5] és ugyanott 1917-ben[6] a szétlőtt erődök alkatrészeiből egy hatalmas (egyes források szerint a világ legnagyobb)[5] keresztemléket tervezett.[4][5] Ezért az alkotásáért Ferenc József-lovagrend kitüntetést és soronkivüli főhadnagyi előléptetést nyert.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e https://www.kozterkep.hu/alkotok/megtekintes/4126/szabolcs-ferenc
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_MuveszetiLexikon_2/?pg=486&layout=s&query=szabolcs
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 48827/1902. Forrás: MNL-OL 30805. mikrofilm 504. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 12. oldal 2. sor
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s Művészeti Lexikon, i. m., II. kiadás, II. kötet, 487. o. [1]
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q A magyar feltámadás lexikona, 1020. o. [2]
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p Gerle, i. m., 153. o.
- ↑ https://www.kozterkep.hu/alkotok/megtekintes/4125/papp-gyula
- ↑ Bővebben: Művészeti Lexikon. Szerk. Éber László. Budapest: Győző Andor Kiadása. 1926. (két kötetes, bővített kiadás: 1936) → (reprint kiadás: „Művészeti lexikon A-tól Z-ig” címen, Merényi Könyvkiadó, Budapest, é. n. [1990-es évek], ISBN 963-698-038-1), II. kiadás, II. kötet, 269. o. [3]
- ↑ a b Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 286/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. május 15.)
- ↑ https://trianon100.cserkesz.hu/turacelpontok/turak/ungvari_zsinagoga.html
- ↑ https://www.travelo.hu/tavol/20190813-szerbia-pancsova-muemlekke-nyilvanitottak-ket-templomot.html
- ↑ https://www.welcometoromania.eu/Zalau/Zalau_Biserica_Reformata_m.htm
- ↑ https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-ZnRHRTJZMmR6VlQ3d3czTU10eXRIVjM0aGFnRjI5MUoxSjVqa2ZIZ0NYbz0
- ↑ https://mult-kor.hu/20110105_felujitottak_nyiregyhaza_legpatinasabb_epuletet
- ↑ https://www.kozterkep.hu/30245/allegorikus-diszitesek
- ↑ https://www.kozterkep.hu/11665/nyirbatori-takarekpenztar-homlokzatanak-dombormuvei
- ↑ http://misc.bibl.u-szeged.hu/16375/1/1929-29-07_08_OCR.pdf
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/FSZEK_HelyiLapok_UjBudapest_1928/?query=szabolcs%20ferenc&pg=250&layout=s
- ↑ https://welovebudapest.com/cikk/2016/4/28/kobanya-korhaza-a-bajcsy
- ↑ Székely, i. m., 63. o.
- ↑ https://lajta.bparchiv.hu/hu/papp-gyula-szabolcs-ferenc-megvett-palyaterve-tavlati-kep
- ↑ https://lajta.bparchiv.hu/hu/papp-gyula-szabolcs-ferenc-es-damko-jozsef-palyaterve-dunai-homlokzat
- ↑ Székely, i. m., 82. o.
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1906_11/?query=%22fenyves%20k%C3%A1roly%22&pg=47&layout=s
- ↑ Székely, i. m., 90. o.
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_MagyarEpitomuveszet_1927/?query=%22Tscheuke+Hermann%22&pg=133&layout=s
Források[szerkesztés]
- Művészeti Lexikon. Szerk. Éber László. Budapest: Győző Andor Kiadása. 1926. (két kötetes, bővített kiadás: 1936) → (reprint kiadás: „Művészeti lexikon A-tól Z-ig” címen, Merényi Könyvkiadó, Budapest, é. n. [1990-es évek], ISBN 963-698-038-1)
- Székely Márton: Építészeti tervpályázatok Magyarországon 1891–1918 között (doktori értekezés), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, Budapest, 2019
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- (szerk.) Szentmiklóssy Géza: A magyar feltámadás lexikona 1919–1930. A magyar legujabb kor története, A Magyar Feltámadás Lexikona Kiadása, Budapest, 1930 (2. kiadás: Budapest, 1932) (fényképpel)
- https://www.kozterkep.hu
